Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében
véleményért. 1907-től 1910-ig, négy év alatt összesen 146 esetben kértek tanácsot a magyaróvári intézettől. Igaz, hogy az intézet sem volt még teljes mértékben ura a munkaterületének, hiszen pl. a négy év alatt egy vetőgépet vizsgált meg az állomás, a Losonczi Gépgyár Rekord II. kombinált sorvetőgépét, majd 1911-ben egy Kühne-sorvetőt és rajzban Jeszenszky Sándor benzinmotoros, részleteiben ismeretlen vetőgép-találmányát, 1912-ben néhány kombinált répavetőt, 24 Ahhoz arányítva, hogy a gépi vetés és a gyárak vetőgép-dömpingje mennyi probléma elé állította a vetőgéppel dolgozó gazdákat, valóban kevés tapasztalatot gyűjtött az állomás, és azt a keveset is alig vették igénybe. Sokat foglalkoztatta a századeleji szakköröket, a ritkább vagy sűrűbb sorú gépi vetés kérdése. Már 1898-ban az addig általános 4 1/ 2 hüvelyk sortávolság helyett elkezdték 3V2 hüvelykre vetni a gabonát, és az erre a célra készített sűrűsoros vetőgépet többek között a kisbéri ménesbirtok gazdaságaiban is kipróbálták, még pedig jó eredményekkel. Sporzon szerint a sűrűsoros vetés lényege az, hogy ,,a szűk sorok daczára is holdanként csak ugyanazon vetőmag mennyiséget vetnek el, mint a tágabb sorban való vetésnél. A szűkebb sorokban, ugyanazon vetőmag mennyiség mellett, a magelosztás egyenletesebb." Külön rendelésre készültek 3 hüvelykes sűrűsorú vetőgépek is. 25 Székács Elemér nem helyeselte a túlságosan magtakarékos vetést. „Egyetlen egy esetben tartom — írta 1913-ban — célravezetőnek kevesebb mag alkalmazását, de ennek ideje még, legalább általánosan, nem érkezhetett el. Ugyanis ha. képesek leszünk a vetőgéptechnikát oda fejleszteni, hogy a mainál egyenletesebb tenyészterületet biztosíthatunk az egyes magvaknak, úgy hiszem, hogy minél inkább megközelítjük ezen ideális magelosztást, annak arányában sikerülni fog a vetőmagnál megtakarításokat elérnünk ... A ma általános használatban levő 4 és fél hüvelyk sortávolú sorvetőgépeknél magában a sorban nagyon sűrűn fejlődnek a növények s a sorközök a sűrű állás mérséklésére szolgálnak. Helyesebb a ritkább sortávolú gépek alkalmazása, hol a kiömlés nem oly sűrű s így az egyes növények egyenletesebben oszlanak meg, tehát a tenyészterületük is egyenletesebb. Ezt fokoznunk még ritkább sorok alkalmazása által igen nehéz, mert a vetősaruk számát jelentékenyen emelve az ellenállás is nagyobbá válik s különösen gyomosabb, rögösebb talajon a vetés egyenletessége s a vetőgép helyes vontatása nagy akadályokba ütközik . .. Minél inkább megközelítjük a vetőgépekkel azt az ideális állapotot, midőn minden hamarosan azok is rátértek a gépi vetésre. Géppel 120, kézzel 150 kg búzát vetettek egy holdra. 12 soros .,masinával" 14 órás munkanapot tartva a napi teljesítmény egy pár tehénnel 2V2—3 hold, 13 soros géppel, egy pár ökörrel 4 hold, „kismasinával" 2 lóval 5 hold, .,nagymasinával" 3 lóval 8—9 hold volt. (Győr, Xantus Múzeum Adattára, NT 96. Nyalka.) 24 Károly R.: A mezőgazdasági kísérletügyi intézmények 1906—1910. évi működése. Budapest 1912. 196. 345. 23 K 1898. febr. 5. 185. és 1899. jan. 4. Kérdések.
