Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

szem külön vetve, egyenletes tenyészterületet nyer, annak arányában sike­rülni fog takarékoskodnunk a vetőmaggal, de a mai vetőgépek mellett ritkább sortávolt s kevesebb vetőmagot prédikálni semmiképpen sem indo­kolt." 26 Más, nem hosszú életű vetőgép-újításokat agrotechnikai meggondolások hoztak létre. 1909-ben a Kühne-gyár elkezdte gyártani a Zehetmayer-rend­szerű Pannónia—Z sor ve tógépeket. Rendes vetőgép minden csoroszlyájához kúpos henger csatlakozott, láncra függesztve mindegyik a csoroszlya-karon. A kis henger a mag lehullása után tömörítette a barázda fenekét, ezáltal a magot mélyebb magágyba nyomta. Ez volt a szárazságnak kitett gabona­termesztő vidékeken alkalmasnak bizonyult Demcsinszky-féle magsüllyesz­tős vetés, akkoriban ismertté vált, új művelési eljárás. A Pannónia—Z a hengeres kapasor leemelésével egyszerű vetőgépként, is használható volt, répa, kukorica vetést is végeztek vele. Nagyobb mértékben nem terjedt el, mert az ily módon való vetés körülményes és munkaigényes volt, vetés után 3—4 hét múlva a hengerkúpok nyomán maradt barázdákat speciáli­san kombinált Z-hengerboronával el kellett munkálni. 27 Kipusztult őszi vetéseknek minden előzetes talajmunka nélkül tavaszival való pótlására volt alkalmas az amerikai McCormick-féle tárcsás vetőgép, a csoroszlyák végén vetőkapák helyett forgó tárcsákkal. 14 és 16 sorosan néhány évig kapható volt Budapesten is, 720 és 780 koronáért. A tárcsák elosztása olyan volt, hogy eltömődés nem történhetett, így ehhez a vető­géphez a harmadik ember, a faros, nem volt szükséges. 28 Németországból 1916-ban hozták be a rétek, legelők javítására alkalmas réthasogató sor­vetőgépet. A Königsbergben gyártott gép voltaképpen egy rugós kulti­vátor és egy kisebb vetőszekrény kombinációja volt, kevesebb munkaerő­vel, kisebb költséggel végezte el rétek, legelők felújítását. Budapesten is kapható volt Propper Samu lerakatában. 20 A szórvavetőgépek egyre inkább kiszorultak a gyakorlatból, de a Lo­sonci Mezőgazdasági Gépgyár az első világháború előtt még gyártotta azo­kat arra az esetre, ha időjárási okok miatt nem lehetett biztosítani az ered­ményes sorvetéshez elengedhetetlenül szükséges, jó talaj munkát. Termé­szetesen továbbra is szórvavetőgépeket használtak aprómagvak vetéséhez. A Kühne-gyár a 80-as években kanalas, majd celláskerekes szórvavetőgé­peket készített, a mennyiségszabályozáshoz 7 cserélhető kerékkel, 10 és 12 láb munkaszélességgel. Kühne hozta forgalomba az egylovas, Aberdeen­rendszerű szórvavetőket is emeltyűs magszabályozóval. 30 Az először 1876­Székács E.: Az őszi búza sűrű vagy ritka vetése. MSZ 1913. XI. 563. 27 K. Gy.: Zehetmayer-rendszerű magsüllyesztő vetéshez szükségelt gépekről. K 1910. jan. 8. 28 Szász F.: Az amerikai tárcsás vetőgép. MSZ 1914. I. 52. 2r) Borner B.: A réthasogató sorvetőgép. MSZ 1916. 8. füz. 251. r '° OL IV. Kühne I. Vez. 20. cs. Kiállítások stb. 49. és 67 kiadv.

Next

/
Thumbnails
Contents