Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

ciát jelentettek a magyar gyáriparnak: a századfordulón 2—3 éves részletfizetésre is szállítottak vetőgépet Magyarországra. A hazai gépgyárak külországokban kerestek kárpótlást. Erősíteni kezdték a magyar mezőgazdasági gépek évtizedes piacainak továbbépítését elsősorban a Balkánon. A Kereskedelmi Bank érdekeltségébe tartozó Losonczi Mezőgazdasági Gépgyár, amely főleg vetőgépeket gyártott, majdnem teljesen exportra rendezkedett be, Hollandiába, Oroszországba, Franciaországba. Csak 1910. körül, az első világháború előtti években csappantak meg a gyár külföldi rendelései úgy, hogy mintegy 5000 eladatlan vetőgép halmozódott fel a raktárakban, mígnem 1913. nyarán a jól biztosított gyár raktárastul leégett.

9 Amint a bank és a biztosító intézet hosszú pereskedéséből következtetni lehet, nem véletlenül. A monopolkapitalizmus kifejlődésével több magyarországi gyár sorában 1908-ban a Kühne vetőgépgyár is részvénytársasággá alakult, és egy darab 200 forintos részvény jogán bekerült az igazgatóságba a gyárnak 1,8 millió forint hitelt nyújtó Hazai Bank R. T.

J0 A Kühne gépgyár Bukovinában, Romániában, Galíciában. Szerbiában, Bulgáriában, Olaszországban rendezett be lerakatokat, de kísérletezett Oroszországban, Hollandiában is. 1901. novemberétől 1902. novemberéig a bukaresti főmegbízott ekék és más gépek mellett 185 vetőgépet forgalmazott.

11 A legnagyobb eladás 50 darab 21 soros Mosoni Drill volt, amit egy tételben vett meg Cantacuzino herceg, román nagybirtokos.

12 Itt is utóiérte azonban a Kühne-gépeket a csehországi konkurrencia. Fehér Miklós volt budapesti gépgyáros, a bukaresti Kühne-lerakat vezetője, 1904. szeptemberében értesítette központját, hogy a Melichar-gépgyárban készült Unicum Drill vetőgép Romániában „hihetetlen módon" elterjedt és „kétségtelenül a legkedveltebb sorvetőgép az országban". Minthogy ebben az időben „a vetőgép még meglehetősen újdonság Romániában", a Kühne-gyár nagy és tartós üzletet remélt a romániai exporttól. Ezen az őszön mintegy 1000 db külföldi vetőgépet adtak el Romániában, ebből a Kühne-lerakat vezetőjének becslése szerint 220 db származott a Melichar gyárból, 140 db a Kühne-gyárból, 140—140 db a kispesti Hofherr-gyárból és Clayton budapesti lerakatából, 120 db a lipcsei Sack-gyárból, 100 db a berlini Eckert-gyárból, 40 db az angliai Masseyés 30 db a csehországi Umrath-gyárból. Fehér Miklós szakértői véleménye szerint a románok „kitűnő vetőszerkezete miatt részesítik előnyben az Unicum Drillt", s azért, mert beállítása aprómagvakra is teljesen biztonságos, míg a Kühne-vetőgépek, ha 7-—8 liter repcemagot kell azokkal elvetni, egyenetlenül szórják és zúzzák a magot. Mindezekre hivatkozással :) Nógrádi S.: Emlékeimből. Bpest 1961. 44. (Szerző 1912—13-ban a Losonczi Gépgyárban dolgozott mint villanyszerelő.) jfi Sárközi, Szigetvári, Szilágyi i. m. 58. 11 OL IV. Kühne VI. lev. 1. tét. 3. cs. 12 Apró közlemények. GyG Kassa 1892. aug. 15.