Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
számos asszony, a levezető pedig rendszerint fiúgyerek. A sorvetőgéphez szükséges három embernek, miközben 15 soros vetőgéppel egy nap alatt kb. 8 k. holdat vetettek el, fejenként nem kevesebb, mint 25 1 / 2 km-t kellett gyalogolniuk. 143 Voltak, akik még a 90-es években is a kézi vetés mellett kardoskodtak, mert az jó vetőemberek kezéből gyorsabb és egyszerűbb munka volt, mint a gépekkel való bíbelődés. A kézi vetés napi normáját, 4—5 hektárt az 1.8—2 m széles sorvetőgép sem teljesítette túl vagy csak jelentéktelen mértékben. 144 A különböző méretű vetőgépek teljesítőképessége széles határok között váltakozott: 145 Gépszélesség m Sorok száma Gépsúly kg Vonóerő kg Napi munka ha 1,5 11 220—250 200—240 3—4 1,8 13 270—350 220—2G0 4—4,5 2,0 17 280—400 230—280 4,5—5 2,5 21 320—450 240—300 G—6,5 3,0 25 350—500 320—400 7—8 Változott a vetőgép teljesítménye a vonó állatok munkaképessége szerint is. Vetőgépek elé általában lovakat fogtak. A könnyű ló mozgása gyorsabb volt, de amennyivel sebesebben járt a barázdában, annyival rövidebb ideig teljesített egész értékű munkát. A nehezebb ló hosszabb időn át is egyenletesebben dolgozott a vetőgép előtt. Az ökör lassúbb, de egyenletesebb lépései után kiegyenlítettebb volt a vetés, teljesítménye huzamosabb, mint a dinamikus mozgású lóé. Az ökör lassúbb mozgását a vetőgép szélességének növelésével pótolták. A vonó állatok napi 8 órás munkamennyisége így alakult: Állat fajta Állat súlya kg Gyorsaság m/perc Vonóerő kg Napi munka millió mkg Lovak 400—550 60-65 65—75 1,87—2,34 Ökrök 400—550 45-50 65—75 1,40—1,80 A géppel való vetést váltott állatokkal is szokták végezni. Jól előkészített talajon, 15—17 soros vetőgéppel egy pár jó erőben levő ló egész nap eldolgozott, de kötöttebb talajon, szélesebb vetőgép elé 3—4 ló kellett, vagy váltották a lovakat. Négysoros répavetéshez rendszerint elég volt egy ló. Az ökrökkel való vetést Thallmayer nem ajánlotta lassúságuk miatt, de voltak, akik szívesebben fogtak ökröket a vetőgép elé azok nyugodtabb mozgása miatt, 143 Thallmayer V. i. m. 146. 144 A. Novacki: Anleitung zum Getreidebau. Berlin 1893. 176. m Szalay i. m. 22.
