Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
A századforduló felé közeledő vetőgépgyártásról a korábban egyöntetűséget sürgető Thallmayer állapította meg, hogy „jelenleg a vetőgépek már nem különböznek egymástól másban, mint éppen a vetőkészülékben és a csoroszlyák számában". A tolókerekes vetőrendszer alkalmazása az európai vetőgépiparban olyan méretűvé fejlődött, hogy kialakulni látszott a legfontosabb szerkesztési elvekben egy nevezőre jutott vetőgép-norma, az általánosan használható vetőgép típusa. A méterrendszer bevezetésével a tipizálódás további igénye jelentkezett, bár ez egyben ellenállás is volt az újjal szemben. Az addig túlnyomó részben 6 láb széles sorvetőgépek helyett elkezdtek 2 m, 2,5 m, 3 m széles vetőgépeket gyártani. A gyakorlat ragaszkodott a 6 lábas vetőgépekhez, és azt az elvet hangoztatták, hogy egy birtokon belül leggazdaságosabb azonos munkaszélességű gépeket használni. 146 A méter-mérték állandósulásával azonban a régi méretű vetőgépek is a múltéi lettek. A vetőgépek élettartamát 20—25 évben szokták felvenni, évi 5%-os amortizációval. Ez természetesen megfelelően kezelt és gondozott vetőgépekre vonatkozott. A 90-es években jelentékenyen olcsóbbak voltak már a vetőgépek, mint néhány évtizeddel előbb. A 15 soros Garrett 1860—70-ben 450 ft volt, a századfordulóhoz közeledve egy amannál sokkal korszerűbb 15 soros vetőgép, a vetőszerkezettől függően, 220—340 ft-ba került. A tolókorongos amerikai szerkezetű európai vetőgépek ára a közép- és a legmagasabb érték között váltakozott, a vetőkorongok egyszerűbb vagy komplikáltabb volta szerint. Nagyon olcsók voltak a vetőgépek Amerikában, ahol egy Í5 sorosnak az ára 54 dollár, akkori átszámításban 140 ft körül mozgott. 1 '' 7 A sorvetőgép utáni terméstöbbletet 5—15% között kalkulálták, a vetőgépnek a termelésben való jelentőségét illetően azonban különböző vélemények voltak. A tőkés társadalom ideológiája tükröződött Hertz: Agrárkérdések a szocializmushoz való viszonyukban (Bécs, 1899.) c. művében: ,,A mezőgazdaságot a természet uralma a termelési folyamatban, az emberi akarat szabadságának hiánya jellemzi. . . Az ember bizonytalan és pontatlan munkája helyett ... (a gép az iparban) matematikai pontossággal végez el mind mikroszkopikus, mind óriási méretű munkákat. A mezőgazdasági termékek termelése terén a gép nem tehet semmi hasonlót, mivel ez a munkaeszköz mindeddig még nem az ember, hanem az anyatermészet kezében van." Lenin Az agrárkérdés és a ,,Marx-kritikusok" c. vitairatában szögezte le véleményét Hertz álláspontját illetőleg: „Ez . . . teljességgel üres szólam, hiszen mindenki tudja, hogy a gőzeke, a sorvetőgép, a cséplőgép, stb. biztosabbá és pontosabbá teszi a munkát," 148 Lenin idézi még 148 perd: Rathgeber bei Wahl und Gebrauch landwirtschaftlicher Geräte und Maschinen. 7. Ausg. Berlin 1897. (Thaer Bibliothek) 154. 147 Thallmayer V. i. m. 144. Vli Lenin: Az agrárkérdésről. Bpest 1950. I. 88. kk.
