Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
tikus összefoglalás: „Különösen hazánkban látható s főleg az alföldi gazdaságokban, hogy a jó gépek beszerzése már régen megtörtént, míg az e gépek által követelt jó talajmívelés tekintetében egyesek a faekék korszakában állanak. Legélesebben kidomborodik e hátramaradottság a sorvetésnél. Az öreg ,Garet' bizony sok helyen egy személyben s egyszerre grubberol, boronál, vet s ráakasztott fogas vagy tövissel simít is, szóval... ,univerzális' eszköz. Szerencsére az öreg Garet úgy van megteremtve, hogy akár Kroskill henger helyett is lehet használni. De . . . hogy a sorvetőgép jó munkát végezhessen, ahhoz legelső feltétel, hogy a talaj olyan sima legyen, mint az asztal, olyan porhanyó legyen, mint a jó kerti föld, s a vetőgép úgy legyen vezetve, mintha mérnök ember vonalazta volna be a talajt. Sokan azt hiszik, hogy ez a túlságos követelmény csakis a kényes czukorrépa művelésénél szükséges, pedig a jól előkészített talaj minden növénynek használ.. . Különösen az alföldi nagyobb gazdaságokban e tekintetben ferde nézetek uralkodnak ... A termésnek az alapját a jó vetés adja meg, még az időjárás sem fontosabb a vetésnél. Gyakorlati szempontból az lesz a jó vetőmunka, melynél a gép úgy jár, mintha parketten járna,, a talajon diónál nagyobb rögöt nem látni, az is kézbe fogva szétporlik; a vetőcsoroszlya után a talaj beomlik úgy, hogy nem látni csak nagy elvétve egy-egy takaratlan magot; hol az egész dűlőn egy időben pattan ki a vetés, s hol vetési hibák, kimaradt sorok vagy vetetlen foltok nincsenek. S ez a követelmény nemcsak a czukorrépára áll, hanem valamennyi terményünkre ... Mindennap meg kell nézni a talajt, hogy hogyan munkálódik s aszerint kell az ekét, grubbert, boronát, hengert s vetőgépet alkalmazni." 129 Thallmayer is agrotechnikai szempontokra hívta fel a figyelmet. „A jó termés — írta — nem annyira attól függ, hogy minő gép veti a talajba a magot, mint inkább attól, hogy a gép azt milyen talajba veti: kellőleg megmunkált és kellő erőben levőbe-e vagy sem?" 130 7. Költségcsökkentés vagy belterjesség? A gépi vetéssel kapcsolatban a talajerőutánpótlás követelménye jelentkezett Herényi Gothard Sándor és a Mezőgazdasági Szemle között támadt vitában. A vita a gazdálkodás intenzitásának ismérvei körül folyt. Gothard nem ismerte el, hogy a vetőgép használatából a gazdálkodás belterjességére lehet következtetni. A szerző ezáltal meglehetősen szembe került a kor általános felfogásával, de álláspontját indokolta: „Tessék eljönni ide Vasba, itt minden félszessziós paraszt a saját vetőgépével vet, de azért gazdasága annyira van az itenzívségtől, mint Makó Jeruzsálemtől; mert hogy m Szabó Ferenc: Sorvetőgép után tövisborona. MGL 1896. szept. 26. 130 Thallmayer: Milyen vetőgépet szerezzen a gazda... K 1896. aug. 15.
