Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása

3. Kínai vetőgép a lübecki múzeumban 3. Zweireihige chinesiche Sämaschine fa magvezető csőbe.

9 A csúszó pálya porcelán felülete sima és egyenletes lefutást biztosított a magnak, vagyis már akkor felismerték a vetés egyenletességének jelentőségét. A lübecki néprajzi múzeumban őriztek egy kínai vetőgépet,

Jü amely az ősi santungi vetőgépnek későbbi változata. , A magmennyiség szabályozásának már első, primitív megoldása is vetőmag megtakarítást eredményezett, és bizonyos fokig lehetővé tette a talajerő jobb kihasználását. Kínában a rizs-kultúrák vetési munkálatait sok helyen a legrégibb időktől fogva vetőgépekkel végezték.

11 Rau szerint is ,,a fészekbe ültetés, géppel való vetés először Kínában történt", onnét jutott el India keleti országaiba, Kelet-Ázsia egyes vidékeire,

12 ahol azonban terjedése hosszú időre megállt. Kína Kan-Ton tartományában és Japánban a XVIII—XIX. század fordulóján még használtak kétsoros, tölcséres vetőekét. Egy 1792-ben Kínában járt angol diplomata leírta, hogy Kiang-Si tartományban a paraszt nagyon gyakran a feleségét fogta be az eke elé, ő maga egyik kezével az ekét vezette, másikkal a tölcsérbe szórta a magot. A diplomata szerint Kínában vetőekével, barázdahúzó bottal, gödörbe kapa után történő vetéssel annyi vetőmagot takarítottak meg, hogy abból fedezni lehetett volna az angol szigetország lakosságának évi gabonaszükségletét.

13 0 Uo. 9. 10 P. Leser i. m. Abb. 295. 11 Oékonomische Neuigkeiten 1824. 185. 12 K. H. Rau i. m. 41 13 Reise der Englischen Gesandschaft von Staunten. Zürich 1799, 577. (Idézi H. Fritz; Handbuch der landwirtschaftlichen Maschinen. Berlin 1880. 329.)