Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

típusok, így vetőgépek használhatóságának megállapítását oly módon, hogy minden újfajta gépet a. gépgyártóknak forgalombahozatal előtt meg kell küldeniük a megfelelő mintagazdaságokba kipróbálás végett, miáltal a gazdákat sok felesleges és elhibázott gépvásárlástól lehetett volna megmenteni. Az emlékirat visszhangja nem volt egyforma. A Zalaapátiban összeült megyei gazdasági vezetők úgy látták, hogy mintagazdaságok berendezése nem mozdítaná elő a gépekkel való bánás megtanulását, sem azok által több jövedelem biztosítását, azonkívül véleményük szerint a gyárak nem adnák át gépeiket ily nemű kísérletezés céljaira. A gyulai Gazdasági Egyesület lelkesedéssel magáévá tette az emlékiratban foglalt javaslatot, és mindjárt indítványozta a mezőhegyesi pusztán kísérleti gazdaság céljára 500 hold kihasítását. A Győrvidéki Gazdasági Egylet határozatot hozott saját területén mintagazdaság létesítését illetően, s ha ez nem is jött létre, rendezett gépversenyeket, végzett gépkísérleteket, s azok eredményeit igyekezett népszerűsíteni. A földművesiskolai oktatásban nemcsak a vetőgéppel való vetést, hanem a vetőgépek javítását, karbantartását is el kellett a tanulóknak sajátítaniuk. A 24 holdon gazdálkodó nagyszentmiklósi (Békés m.) földművesiskolában ez egy kiöregedett vetőgéppel történt, amit végül is 1879-ben eladtak 50 forintért, majd ugyanabban az évben vettek egy újat hitelbe, de az is az akkor már nem legkorszerűbb kanalas vetőgép volt. A szakoktatás a vetést illetően nem a leghaladottabb módszerekre volt berendezve, mert az iskola ugyanezévi leltáraiban a tövisborona szerepelt magtakaróként.

161 Nyitrában a 90 hold szántófölddel rendelkező hradoki földművesiskolában 1875-ben egy 11 soros Garrett volt a leltárban 320 ft értékben, 1871. évi beszerzés, azonkívül egy Alban-féle szórvavető 138 ft és egy kefés lóherevetőgép 53 ft értékben, a két utóbbi 1872. évi beszerzés.

162 A paraszti gazdaságok korszerűsítése érdekében a földművelési, ipari, kereskedelmi minisztérium rendelete alapján 1870-től a néptanítók a gazdasági tanintézetekben tanfolyamokon vettek részt, azokon a „kisgazdaságok berendezése" volt az egyik központi téma. Az első néptanítói tanfolyam az érdiószegi uradalomban végzett helyszíni tanulmányokat. „Bár oly kiterjedt uradalom, mint az érdiószegi — állapította meg a beszámoló jelentés —, nem lehet a kisgazdaság mintaképe", a résztvevő falusi tanítók mégis indítást nyertek, hogy a nagyobb gépek, elsősorban vető- és aratógépeknek szövetkezés útján való beszerzése érdekében községeik kisparaszt j ai között mozgalmat kezdeményezzenek. Ugyanígy történt a kolozsmonostori és a többi tanfolyamokon is.

163 101 OL, Földm. ipari, keresk. min. 1—2. tét. 19 837/1879. 162 Uo. II. 210. cs. 2504/1875. 163 Uo. K. 168. Ált. oszt. 22. cs. 796/1871.