Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

Az akkori Magyarországon 13 798 531 k. hold volt a szántóterület. Ezen 6293 db vetőgépet írtak össze. (Erdélyben 2 454 954 k. hold szántóföldön mindössze 189 db vetőgépet mutatott ki a statisztika.) Magyarországon tehát 2192,7 k. hold szántóra jutott egy vetőgép. Minthogy azonban az akkori földművelési rendszerben a szántóföld 22,93%-a ugar volt, a tényleges vetésterületnek 1688,3 k. holdjára jutott egy vetőgép. Az összeírás nem tett különbséget a sorba- és szórvavetőgépek között. A vetőgép elterjedtsége Magyarországon belül tájanként és megyénként nagy különbségeket mutatott. Ez részben a birtokeloszlástól, részben a földrajzi adottságoktól függő, domborzati, éghajlati, talaj-, közlekedési stb. viszonyok következménye. Gabonatermesztő nagybirtokok kialakulására alkalmasabb, agrotechnikailag haladottabb országrészeken s főként mezőgazdasági gépgyárak vonzásterületében sűrűbb volt a vetőgép-állomány, mint ellenkező topográfiai és gazdasági adottságok között. A statisztika alfabetikus megye-sorrendjével szemben négy tájra szétbontva kíséreljük meg összehasonlítani a számlálás szenvtelen adatait. A számlálás időpontjában legsűrűbb volt a vetőgépek száma a dunántúli országrészben. Megye Szántóterület kat, hold Vetőgép db Egy vetőgépre k. h. szántó Baranya 301 712 123 2453 Fehér 376 445 486 775 Győr 123 681 188 658 Komárom 227 047 262 867 Mosón 142 877 730 196 Somogy 432 537 313 1382 Sopron 230 771 258 894 Tolna 258 922 144 1797 Vas 397 379 304 1307 Veszprém 268 778 277 970 Zala 332 477 171 1944 Összesen : 3092 626 3256 950 A Dunántúlon megszámlált vetőgépekre az országrész átlagában akkor sem jut egyenként 1000 hold szántóföld, ha számításon kívül hagyjuk, hogy a Mosón megyében feljegyzett 730 db és a Fejér megyében talált 486 db vetőgépnek feltehetően közel a fele a Kühne-gyár és a martonvásári gépműhely raktári készletét is tükrözi. Egyebekben Fejér és Mosón megyékben voltak a legnagyobb, akkori viszonyokhoz képest jól gépesített nagybirtokok, aránylag maximális vetőgép-sűrűséggel. A közlekedési szempontból rosszul ellátott Zala megyében, bár a legnagyobb területű megyék közé tartozott, a vetőgép-ellátottság nagyon hiányos volt. A nagybirtok klasszikus hazája, a Dunántúl, az ország szántóterületének 22,4%-át fog-