Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

lalta magában, s ezen a területen 1871-ben Magyarország vetőgép-állományának 51,8%-a volt található. (Az esetleges gyári készletek sem változtatnak ezeken az arányokon, mert az országban szerteszét mintegy félszáz kisebb-nagyobb üzem, műhely gyártott mezőgazdasági gépeket, több közülük vetőgépet is, így ezek raktárkészletei megoszlanak az ország területén.) A Duna—Tisza között fekvő öt megyében a vetőgépek megoszlása sokkal szélsőségesebb határok közt mozgott. Megye Szántóterület k. hold Vetögép db Egy vetógépre szántó k. h. Bács-Bodrog 974 570 108 9 024 Csongrád 236 593 70 3 380 444 631 348 1 278 Pest-Pilis-Solt 703 571 228 3 086 Jászkunság 322 295 20 16 115 Összesen : 2681660 774 3 465 A két folyam közében, a nagyparaszti birtok-típus kialakulásának körülményei között, 3,6-szor nagyobb szántóterület jutott egy vetőgépre., mint a Dunántúlon. Az ország szántóföldjének 19,4%-át kitevő területen a vetőgép-állománynak 12,3%-a volt található, 4,2-szer kevesebb, mint az alig 14%-kal nagyobb területű Dunántúlon. A tiszántúli országrészek összefogott területén még ritkább a vetőgépelőfordulás. Megye Szántóterület k. hold Vetőgép db Egy vetőgépre szántó k. h. 306 488 160 1 915 300 981 174 1 735 645 092 85 7 589 Csanád 160 617 130 1 235 Közép-Szolnok 158 998 3 52 999 Krassó 204 985 16 12 812 Kraszna 68 458 2 34 229 Mára maros 137 128 —. — 423 098 60 7 052 350 710 23 15 428 510 020 66 7 727 Torontál 746 293 170 4 390 Ugocsa 66 712 — — 69 588 — — 64 468 1 64 468 94 274 2 47 137 Összesen : 4307 910 892 4 829