Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása

gabonaféléket. A vetőtölcsérrel a gépi sorbavetés első gondolata jelentkezett.

7 A tölcséres vetőgép többsoros típusának emléke Észak-Indiából, Poona vidékéről maradt fenn. Négy kihegyezett fa négysorosán túrta a vetőbarázdákat, egyben fa vályúk is voltak ezek az aláhulló magvak számára. A vályúkat összefogó keresztgerendán, a vető ember kézmagasságában állt a magtölcsér, abból négy bambuszcső vezetett a négy vetővályúhoz. A vető ember nyakbavetett kötényből vagy zsákból szórta a magot a tölcsérbe.

8 Különböző növények magvaihoz különféle méretekben, 2—4—6 sorosan volt használatban. Már az első, kezdetleges vetőszerszámokkal szerzett tapasztalatok rávezették a szántóvetőt, hogy így egyrészt magot takaríthat meg, másrészt szabályozhatja a termőterületen tenyésző növények számát. Vagyis a népsűrűség és a terményszükséglet fokozódásának gazdasági összefüggései, valamint az agrotechnika fejlődése megszabták a vetés szerszámfejlődésének menetét is. 2. Modell eines babylonischen Säpfluges 2. Babiloni vetőeke-modell a csikágói múzeumban Először Kínában készítettek olyan vetőgépet, amely maga adagolta a kihulló magot. A magláda nyílásán át, kis tolózár beállítása után, tetszés szerinti mennyiségű mag hullott a barázdába, több vagy kevesebb, a nyílás meghagyott nagysága szerint. A gép fordulásakor a nyílást elzárhatták. Az eltömődés ellen úgy védekeztek, hogy a mag a garatból egy porcelánnal bélelt fa vályún csúszott a csúcsban végződő vagy vaspapuccsal ellátott" 7 W. Hamm: Die wirtschaftlichen Geräthe und Maschinen Englands. Braunschweig 1849. 591. (Hamm gépeknek, sorvető ekéknek — „Maschinen oder sogenannte Drillpflüge" — nevezte a tölcséres vetőszerkezeteket, de ezek még egysorosak voltak.) y Sárközi K.: Vetőgépek szerkezeti kialakítása. Bpest 1955. I. 9.