Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása

1. Vetőtölcséres eke rajza i. e. 1316-ból 1. Altorientalischer Trichtersäpflug 1316. v. u. Z. les, világos ábrázolás i. e. 1316-ból származik, egy babiloni agyagtáblarajz, a pennsylvaniai egyetem régészeti gyűjteményében őrzik. Széles körben nem terjedt el a vetőtölcséres eke, mert sok munkaerő: 2 ökör és 3 ember kellett hozzá.

3 Szerkezete egyszerű volt: az ekeszarvak közé vagy az ekeszarv mellé kötözött, tölcsérszerű garat és belőle majdnem földig lelógó cső. A szántó rabszolga mellett egy másik járt, vállán a vetőmagot tartalmazó edénnyel vagy zsákkal, amelyből a felhasított barázdába a tölcséren keresztül kézzel hullatta a magot/

1 A harmadik ember a vonó állatok vezetésénél foglalatoskodott. A maghullás szabályozásának ez volt az első ismert módja. A vetőtölcséres eke a keleti félgömb országaiban feltehetően Kínából terjedt el.

5 Típusa még a XX. században is megtalálható volt Kelet-Ázsia több vidékén, Elő-Indiában, Szíriában. Európa földművelő tájainak ősekeformái mellett az efajta vetőtölcsér használata nem honosodott meg. Az 1879. évi bécsi világkiállításon bemutatott ,.ókori hindosztáni és perzsiai vetőekéket" két bivaly vontatta, a vetőkészülék hosszú bőrtömlőből állt, az alul leért a barázdába, felül tányérszerűen kiszélesedő beöntő nyílása volt.

6 Évezredeken át vetették így a kínaiak, japánok a rizst és más. 3 Rüssel H. Anderson: Grain drills trough thirty-nine centuries. Agricultural History 1936. Nr. 4. 159. 4 P. Leser: Entstehung und Verbreitung des Pfluges. Münster 1931. 453, 485. 5 K. H. Rau: Die landwirtschaftlichen Geräthe der Londoner Ausstellung. Berlin 1835. 41. kk. 6 C. J. Eisbein: Die Drillcultur. II. Aufl. Berlin 1880. 1. kk.