Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

A Németországban készült és Magyarországon is sok műhelyben utánzott többfajta kukorica- és répavetőgép között voltak olyan csoportosan vagy bokorbavető gépek, amelyeknek őstípusát Angliában Hornsby alakította ki, majd a német gépipar fáradozott sokat, még a század végefelé is, a Dropp Drill-nek nevezett vetőgépfajta termelőértékének fokozásán. Gyártottak ilyet 4 m munkaszélességben is.

88 Voltak azonkívül vetőgépek, amelyek a maguk formálta lyukba hullatták a magot, ezeket nevezték voltaképpen fészekbevetőknek. A szerkezeti különbség nem sok volt köztük úgy, hogy a csoportos sorba vetőgépek gyártását később abba is hagyták, és csak a 80-as évek felé kaptak újra szerepet a kukorica- és répatermesztésben, de akkor már ezek munkáját is fészkesvetésnek nevezték. Magyarországon továbbra is leginkább használt kukoricavetőgép maradt a 4 soros Garrett, amely 2 láb sortávolságra, szabályozható mélységre helyezte le a magot, a maga által vont barázdát betakarta, lehengerezte, és trágyaszórással is kombinálható volt. 1857-ben Bécsben az angol gépipar a kombinált vetés kiérleltebb technikai megoldásait mutatta be Ausztriában és a balkáni országokban való terjesztés végett. A W. Dray and Co. cég olyan kombinált répa vetőgépet állított ki, amely a portrágyát a vetőbarázdába hullatta, s úgy tette fölébe a magot. A kingstoni Priest and Woolnough gyár répát komposzttal vető 3 soros gépet mutatott be, amelyen külön lehetett szabályozni a trágya és külön a mag vetésmélységét.

89 Néhány évvel később Angliából, a Clayton-Shuttleworth gyárból kapott ajándékul a Magyar Gazdasági Egyesület egy kombinált répavetőgépet. Gyakori formája volt ez a szakkörök jóakarata biztosításának, amit a gyárak meg szoktak toldani az Egyesület lapjának adott kiadósabb hirdetésmegrendeléssel. Ezúttal az 1863. évi pesti gazdasági kiállításra tervezett .gépsorsjátékhoz ajánlottak fel 35 ft kedvezményes áron 30 db szecskavágót, „hogy a paraszt közönségnél pártolásra találjanak".

90 6, A hagyományos vagy belterjes gazdálkodás kérdése A vetéstechnika fejlődése ebben az időszakban sok oldalról ostromolta a magyar mezőgazdaságot, azonban a technika alkalmazása tekintetében a fejlődés egyenetlensége maradt a korszak jellemzője. A 60-as években arról már nem volt vita, hogy a gabona sűrűsoros, a kapások soros fészkes gépi vetése az eredményesebb gazdálkodás egyik kiindulópontja. „Újabb gazdálkodási rendszer kezd terjedni — írta a kor szorgalmas szakírója —, mely magában foglalja a soros művelést, mely jóakaratú szomszédaink 88 Rühlmann i. m. II. 561. 89 A. Fuchs i. m. 522. ao OMGE 1862. ápr. 23. választmányi ülés jkv.