Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

külön kanál-garnitúrája volt. Egy hibája volt: az ára, 132 tallér, ami vei szemben az Alban-féle 60—70 tallérért volt megvásárolható.

58 Voltak olyan vetőgép konstrukciók, amelyek szórva is, sorba is egyaránt vetettek, az átállítás a vetődobon levő kerekek cseréjével és a vetőcsövek kiemelésével történt. A Garrett-gyárnak is volt ilyen kettős működésű vetőgépe.

59 A Garam-menti Festetics-birtokon 1858-ban 1500 hold gabonát vetettek el amerikai szórvavetőgépekkel, amelyeket darabonként 160 ft-ért vásároltak.

00 Nem egyedülálló példa volt ez az olcsóbb szórvavetés elterjedésére a pénzügyi gondokkal küzdő uradalmakban. Annak ellenére azonban, hogy Magyarországon egy darabig erősebb érdeklődés fordult a szórvavetőgépek felé, jobbnak mégis általában a sorvetést tartották. Erre vall az 1856-ban kelt tudósítás, mely szerint ,,a legújabb időkben a sorvetők nagyon kiszorították a szórvavetógépeket, jeléül annak, hogy mi bizony meg tudjuk különböztetni a tejfelt a savótól".

01 Valóban voltak biztató eredmények. A nagylángi (Fehér m.) gazdaságban 1857-ben vetettek először sorosan búzát. A holdankénti átlageredmény 17,2 bécsi mérő volt. Az 52 holdnyi kézi vetés átlaga ugyanakkor 15,9 mérő volt. A következő évben 13,1 mérővel szemben a kézi vetés 11,9 mérő búzát hozott. A gazdaság hét 13 soros Garrett-vetőgéppel dolgozott, amiket Szijj Sámuel szállított Pestről.

62 Korizmics szkeptikusan ítélte meg a soros vetés értékét. ,,Távol van tőlünk — írta 1858-ban —, hogy a gabonafélék kapálás nélküli sorművelésének előnyösségét kétségbe akarnók vonni, miről egyébiránt csak minden tekintetben egyenlő körülmények közt tett és több éven át következetesen és pontosan keresztül vitt, elegendő összehasonlító kísérletek hozhatnak eldöntő ítéletet: de tekintve saját viszonyainkat, melyeknél fogva Magyarországon a sorvetőgépek (részint mert költségesek, részint mert földművelésünk még nem jutott olly tökélyre, minőt azok igényelnek, hogy czélszerű munkát tehessenek) legtöbb mezőgazda leltárából valószínűleg még jó ideig hiányzani fognak, s a szórt vetés a közönséges életben még jó ideig fentartja magát."

03 Bécsben is a szórt vetés szükségessége mellett törtek lándzsát. A Cs. Kir. Mezőgazdasági Társaság félévszázados jubileuma alkalmából 1857ben Augartenben rendezett kiállítás hivatalos jelentése szerint szakkörökben csodálkoznak azon, hogy olyan vidékeken, ahol évente óriási területeket kell elvetni, de ahol a soros vetés feltételei hiányoznak, miért nem honosodtak meg nagyobb mértékben az olcsó és naponta nagy teljesít5Ê Rüfilmann i. m. II. 626. 50 A. Fuchs i. m. 521. 60 Gyakorlati tapasztalatok a gazdasági gépek alkalmazásánál. GL 1856. okt. 23. 61 Ivánszky J.: A zelizi uradalom ismertetése. GL 1859. máj. 26. 62 Kiss L.: Néhány szó a Garrett-vető gépről. GL 1861. máj. 17. 03 Korizmics, Benkő, Morócz i. m. V. 69. € A vetés gépesítése 113