Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után
menyre képes szórvavetőgépek, annál is inkább, mert az egyszerű szórvavetőgépeket ebben az időben már, csekély átszereléssel gipsz vagy bármilyen száraz portrágya kiszórására is tudták használni. 64 Ugyanez a forrás közli, hogy Ausztria területén a gabonát legnagyobbrészt még csak nem is szór va vetőgéppel, hanem kézi vetéssel juttatták a földbe. Ugyanakkor a vetőgépgyártás már szinte naponta produkálta a vetőgépek újabb típusait. Tömegével voltak piacon a legkülönbözőbb vetőgépek, s ez megnehezítette a tájékozódást a gazdák számára. 1855-ben a párizsi egyetemes kiállításon mindössze 32, két év múlva Bécsben 128 féle vetőgépet állítottak ki. Párizsban a 32 közül 4 volt szórvavető (ezeket svéd és német, gyárak állították ki). A szórva- és sorbavetőgépek kiállítási aránya még a század 70-es éveiben is hasonló volt. 65 4. Ütközőpontok a termelés rentabilitása és a vetőgépüzlet között A gombamód burjánzó vetőgépfajták között voltak jók és jobbak, olyan azonban nem volt, nem is lehetett, amelyiket bárhol, bármilyen körülmények között egyaránt lehetett volna használni. Az agrotechnika különbözősége, egyéb viszonyok és igények más-más vetőgép konstrukciót kívántak. A legmegfelelőbb kiválasztását hozzáértés vagy anyagiak hiánya s igen nagymértékben kereskedelmi körülmények akadályozták. Bár a legidőállóbb vetőgép-találmányok a nemzetközi közvélemény szerint is az angol gyárak nevéhez fűződtek (Garrett, Hornsby, Smyth), az Agricultural Society mégis, érezvén a továbbfejlesztésnek és a gyártás irányításának szükségességét, évente 6—8 díjat tűzött ki különböző célú vetőgépek szerkesztésére. Magyarországon főként a kisebb birtokosok számára hiányzott egy könnyebb és olcsóbb sorvetőgép típus. Ennek megkonstruálására a Magyar Gazdasági Egyesület 1859-ben 100 ft pályadíjat tűzött ki. A kiírás szerint a Garrett-vetőgépek a nagyobb gazdaságok igényeinek minden tekintetben megfelelnek, de kisebb gazdaságok számára ki kell alakítani egy kevesebb vonóerőt, azaz egy pár lónál nem többet igénylő, 200 ft körüli vételáron megvásárolható, 5 láb szélességen belül 3—11 sorosan használható, elölkormányos, az eddigieknél szilárdabb szerkezetű típust. 66 ' A pályázók gépeit a Szolnokmegyei Gazdasági és Lovas Egylet által Törökszentmiklóson rendezett kiállításon mutatták be. A gépgyártás nem látott jó üzletet a kívánt típus kialakításában, minek következtében mindössze három pályázó volt, mind a három pesti gépgyártó: Ungár Gyula,. Farkas István és Pichler József. A gépeket kipróbálták, egyik sem felelt 64 A. Fuchs i. m. 521, 527. 65 H. Fritz i. m. 335. 66 Közintézetek és egyesületi működések. GL 1860. febr. 23.
