Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

Sándor úrkúti (Szolnok m.) 800 holdas gazdaságában búza és repce a főtermény, Garrett-sorvetőgépekkel vetnek.

43 A Garam mentén 1858-ban még volt olyan grófi major, ahol 715 hold szántót egészében kézzel vetettek el, vetőgép nem volt a leltárban.

44 A nagyváradi kerületben még általános volt a faeke, de ,,némelly urak .... vetőgépet is használtak". Szatmárban „vető-, aratógépek, kapáló ekék egészen ismeretlenek". Galgóczy „nagyobb részt gazdasági érteimess égünk fejletlenségében" látta okát a mezőgazdasági gépek lassú terjedésének. „Kivált a nép közt gyér használata van" a gépeknek. „Az egész kassai kerületben az újabb gazdasági eszközöket a nép látásból alig ismeri."

45 Egy 1855-ből való birtokleírás 1740 m. holdas uradalmat ismertet, annak megnevezése nélkül, ahol 800 hold szántót műveltek. A leltár: „12 olcsó négyes ökörfogat, 12 vézna béres, 7 kopott szekér, 4 öreg borona ... 12 faeke, meg holmi ringy-rongy apró szerszámok, miket a cselédek jószántukból farigcsálnak, ebből áll az egész."

46 Magyarországon az agrotechnika fejlődését lassító körülmények között nem. utolsó jelentőségű volt a.z a tény, hogy a nagyobb birtokosok 1848. előtt és után, a feudális gazdálkodás munkaerő-bázisának erős fellazulása és a pénzhiány következtében igyekeztek mindent kivenni a földből, de minél kevesebbet invesztálni abba. Ezért volt országos összehasonlításban egyenetlen a mezőgazdaság gépesedése és átlagértékben alacsony szintű a termelés belterjességének alakulása. Például a többezer holdas felsőtengelici (Tolna m.) uradalom 1858-ban közreadott birtokleírásában vallja, hogy a gazdálkodás célja nem a nagyobb termés, hanem a nagyobb haszon. Ez az elv motiválja az uradalomnak a gépi vetéssel kapcsolatos állásfoglalását. A tengelici birtokon csak szórva vetőgépekkel dolgoztak. Ezt azzal magyarázták, hogy pl. 200 hold őszi kalászos elvetéséhez 3 sorvetőgép kellene á 350 ft. Ennek törlesztése, kamata, javítása évi 160 ft-ra rúgna, ami 1858-ban 100 mérő rozs ára Tengelicen. A sorvetés egy év alatt nem hoz ennyi hasznot. Egyebekben is — véleményük szerint — a szórvavetőgép jobb és olcsóbb munkát végez, és utána a termés is nagyobb. A vetőmag megtakarítás ugyan a sorvetőgép javára mutat fel különbséget, de azt Tengelicen nem tartották jelentékenynek.

47 Homlokegyenest ellenkező a mágocsi uradalomnak 1857-ben kelt megállapítása. Elvetettek 85 k. hold búzát holdanként 60 itce vetőmaggal, míg kézi vetésnél közel másfél mérő vetőmag kellett holdanként, vagyis a sorvetőgép holdanként 42 itce vetőmagot megtakarított. A kézi vetés hozott holdanként 19, a gépi vetés 24 43 Galgóczy K.: Jurenák S. úr gazdasága. FG 1858. nov. 2. 44 Jószágismertetés. GL 1859. ápr. 28. 45 Galgóczy K.: Magyarország. . . mezőgazdasági statisticája. Pest 1855. 54. §. 231. 46 Válasszunk a jó és a rossz. . . között. GL 1855. ápr. 12. 47 Jószágismertetés: Felsőtengelicz. GL 1858. jan. 7—márc. 4.