Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

p. mérő szemet. A vetőgépet 502 ft 12 kr-ért vették. Az első évben 85 holdon 8423 ft 44 kr volt az uradalom haszna a sorvetésből, a búza mérőjét a helyi legalacsonyabb 3 ft-os áron számolva.

48 3. Ellentétes nézetek a sorba- és szórvavetésről A földben gazdag, ezért még sokhelyütt ugarosan gazdálkodó, de kisebb népsűrűsége következtében a mezőgazdasági munkacsúcsok idején munkáskézben szegényebb Magyarországon nem. a nyugati országokkal azonos motívumok határozták meg a vetés gépesítésének szükségességét és ütemét. A kapás sorművelés, mint indító agrotechnikai fő motívum, magasan munka- és gépigényes módszer lévén, amúgyis megoldhatatlan feladatok elé állította volna a magyarországi földbirtokot. Ezért született meg könynyen, bár sok hazai kísérlet nyomán, az elutasítás álláspontja, meghagyva tanulságul a soros vetés előnyös voltát és a csupán ehhez szükséges sorvetőgépek, valamint a kapásokra korlátozódott sorművelés iránti érdeklődést. A magyar mezőgazdaságot a vetéstechnika fejlődésének ebben az átalakuló szakaszában, a hagyományos és az új összeütközésének stádiumában érte a feudális gazdálkodás egész rendjének történelmi válsága, amitől egyszeriben élenjáró gonddá vált a mezőgazdaságban a termelés költségeinek csökkentése. Megindult a többéves vita a drága sorvetőgépek és a sokkal olcsóbb, a szántóföldi termesztés egyes területein kevesebb gonddal üzemeltethető szórvavetőgépek körül. A vetőgépfejlődésnek ez a retrograd szakasza sok szakembert is csatasorba tudott állítani a soros gépi vetés ellen. Az angliai emigrációban élő Tanárky Gyula 1856-ban a londoni kiállítás mezőgazdasági gépészeti részlegéről írt jelentésében arról adott hírt, hogy a kiállítást látogató magyar mezőgazdák a vetőgépek körül jóformán nem vizsgáltak egyebet, csak a vetőmag megtakarítás értékét számolták, holott ugyanakkor más országok birtokosai elsősorban a sorbavetés agrotechnikai előnyei iránt érdeklődtek. A londoni kiállítás, Tanárky véleménye szerint, azt mutatta, hogy a szórvavetőgépek jelentősége az utóbbi években erősen csökkent, a közérdeklődés homlokterébe a sorvetőgépek kerültek.

49 Tanárkynak igaza volt Angliára, a vetőgép hazájára vonatkoztatva, de Németországban, Európa északi országaiban a szórvavetőgép széltében elterjedt és terjedőben volt. Magyarországon mindegyiknek voltak hívei. Pabst Henrik, a magyaróvári gazdasági tanintézet direktora, a tangazdaság eredményeiről szóló 1854. évi beszámolójában azt írta, hogy a növénytermesztési kísérletek eredményei szórvavetőgép után legtöbb 48 Jószágismertetés I. A mágócsi uradalom. Pest 1860. 128. 4:1 Tanárky Gy.: Londoni Közlemények. GL 1856. aug. 14.