Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

miháfyi Sztáray-birtokon létesített gépműhely az egész uradalmat ellátta vetőgépekkel, a jószágigazgató londoni és párizsi kiállításokon szerzett tapasztalatai alapján, cseh gépgyárakból szerződtetett szakmunkásokkal szervezte meg az üzemet. Eladásra is többféle eszközt, gépet, köztük cséplőgépet is gyártottak.

39 Nagycenken az uradalom cukorrépa földjein az ott készült, maggal együtt komposztot is hintő vetőgépek üzemeltek.

40 Természetesen sokkal nagyobb számban voltak találhatók ebben a korban az ellenkező előjelű példák. A századközép agrár statisztikusa sorra vette Magyarország nagybirtokait, és azok gazdaságleírásaiban képet adott gépesítettségükről is. A magyaróvári főhercegi uradalom gabona vető gépeket is gyártott saját gépműhelyében, ,.melly gépekkel a tisztek teljesen meg vannak elégedve". A főherceg béllyei uradalmában gabona, répa, repce sorműveléséhez szükséges vetőgépek és sor kapálok mellett szórva vetőgépet is használtak. Az enyingi Batthyány-uradalomban a század közepén még csak a repcét vetették géppel. A körmendi Batthyány-uradalomban ,,még eddig gépek nem alkalmaztattak" sem vetésre, sem más munkára. Czindery László pellérdi gazdaságában géppel vetették a gabonát. A szeredi Eszterházy-uradalomban gépek még nemigen voltak az 50-es évek elején, nagy eredményként könyvelték el, hogy faeke akkor már nem volt a majorokban. Rédén az Eszterházy-testvérek száz tojásos keltetőgéppel büszkélkedtek, négylovas cséplőgépük is volt, de a gabonát kézzel vetették. Hunyady József jól gépesített kéthelyi uradalmában repce-, lóhere- és kukoricavetőgépek voltak leltárban. Iharosberényben az Inkey-birtokon is használtak repcevetőgépet. Károlyi György aldebrői birtokán gabona sorvető és kukoricavetőgép dolgozott. Keglevich János sajóvámosi uradalmában nem jutottak tovább a járgányos cséplőgépnél. Nagylétán Bécsben vásárolt Burger-féle, szélvédő deszkás szórvavetőgéppel vetettek. Sándor Móric biai és bajnai uradalmában, ahol 1850-től premizálták a tiszta jövedelem után a gazdaság tisztjeit, 5 és 10 hüvelykes gabona sorvető és lóhere szórvavetőgépek dolgoztak „pontos kísérletek után jó sikerrel". Putnokon a Serényi-birtokon nem volt vetőgép, cséplő járgány ott is volt. Széchenyi István jól felszerelt pölöskei uradalmának sorvetőgépeit a cenki műhelyből hozatták. A szentmihályi Zichy-birtoknak hat 13 és 14 soros gabona vetőgépe volt.

41 A kor különféle sajtótermékei is sok adatot tartalmaznak egyes gazdaságok gépesítettségére nézve. A 70 000 holdas csurgói Festetics-birtokon 1857-ben 8 amerikai cséplőgép dominál a gépleltárban, van azonkívül „egy .szórvavetőgép s több kisebb, honunkban készült vetőgépek".

42 Jurenák 39 Egy magyar gazdaság felvirágzása. Pesti Napló 1860. márc. 9. 40 Hajnik János nyílt levele „dr. Stöckhard tanár úrhoz". FG 1856. 289. 41 Galgóczy K.: Magyarország... mezőgazdasági statisticája. Pest 1855. 367. kk. 42 Pár szó a csurgói uradalomról. GL 1857. ápr. 9.