Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A gabonatermelés - A vetés és ápolása

a Hegyközben százalékban 1558-1956 Község neve Árpa Zab Község neve 1569 1620 1673 1711 1826 1956 1569 1620 1673 1711 1826 1956 Füzér Nyíri Radvány 4 17,2 12,7 13 0,7 0,8 11 5 3 4 2 18 21 29 14 14 24,2 25 23 9,3 13,4 11 4 18 30 15 26 17 7 14 4 A vetés és ápolása A vetőmag kiválogatása már az előző évben megkezdődött, mert a gondos gazda még aratás előtt megvizsgálta, hogy vetése melyik részén legszebb a kalász, legtisztább a gabona, legjobban fejlettek a szemek. Ezt külön vágta le, külön tárolta és gondozta a vetés idejéig. Ezenkívül, mint említettem, a cserélés is divatozott. Régebben különösen az északi vidékekről hoztak új vetőmagot. Azt is tartják, hogy egy idő múlva a mindig ugyanabba a földbe vetett gabona kimerül, terméshozama jelentősen csökken, ennek megakadályozására kell máshonnan származó magot szerezni. Ez a szokás a délebbre eső területekkel kapcsolatban sokáig élő rendszeres gyakorlat volt, mert mikor a Bodrogközre szekereztek és ott fát vagy gyümölcsöt cseréltek el gabonaneműért, abból a legszebbet nem élték fel, hanem gondosan eltéve, azt vetették a következő évben. Ha minden gabonájuk szemetes, gyommagvas vagy üszkös volt, cserélni pedig nem állt módjukban, akkor teknőben megmosták a magot, majd ponyván, esetleg a tornác földjén kiszárították. Régebben a vetnivalóból kiszemelték a gyommagvakat, ma erre már nincsen szükség, mert a cséplőgép megfelelően tisztít. A gyomnövények közül különösen a sajkára kellett vigyázni, mely a meleg kenyérben vagy lángosban részegítő hatású volt, ezért szemenként kellett kiszedegetni.

204 A gabonaneműek legnagyobb ellensége az üszök, melyről Pálházán azt tartják, hogy ott keletkezik, ahol „a fődek erdős vőgyben vannak és mikor benne vannak a vőgybe és van egy nagy dér nem tud hamar felszállni, mint ahogy a nap kisütött. Kisüt a nap és ahogy kisütött a nap ott még nedves úgy tíz óráig, így ebben aztán, ebben a nagy melegben a termény vizes ós ebből keletkezik az üszök. Legtöbbször eztet tapasztaltuk, hogy ilyen helyeken van". A hibás szemeket szóráskor válogatták ki, mégpedig úgy, hogy a legtávolabb repülő, legsúlyosabb és legegészségesebb szemeket vetették el. Ez az eljárás Abaújban másfele is ismeretes volt.

205 Az üszög elleni csávázás emberemlékezet óta szokásos. Ez az első háború előtt rézgáliccal történt, amibe egy kis meszet is kevertek. Egy nagyobb edényben megcsinálták a keveréket, azzal beszórták a vetnivalót és az egészet jól összeforgatták (P.). Később porzócsávával is kísérleteztek, de az nagyon körülményes lévén felhagytak vele. Ujabban megint rézgáliccal