Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A talajjavítás és talajművelés

30. Hegynek felfele való vettetés, asszony szánt. Komlóska. Balassa I. felv. teljes erőből a szarvra kell dűlni, hogy a barázda a hegy felé forduljon. Itt is megesik, hogy lefele forgatáskor mélyebbet és nagyobbat fogatnak, hiszen akárhogy is igyekeznek felfele csak nem tudnak olyan barázdát dűteni. Az ilyen szántáskor is arra kell vigyázni, hogy a lefele forgatással ne csússzék le sok föld, nehogy a parcella felső része lassanként mind kopárabbá, sziklásabbá és terméketlenebbé váljék. A grádicsos földek, (teraszok) szántása már korántsem ilyen komplikált és nehéz, mert idők folyamán a teraszok vízszintesre szelídültek, úgyhogy ott szabályosan lehet össze- és szétszántani, akárcsak a völgyben levő sík szántóföldeken. A szántás mennyisége más manapság és más volt akkor, amikor a háromnyomásos gazdálkodás ugarral pihentette minden harmadik évben a földet. 1828-ban a hegyközi régi településű községek többségében őszi