Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A művelési rendszer, vetésforgó, irtás

egy meghatározott pénzösszeget fizetnek, mely mindig nő az irtások szaporodásával.

113 Sompatakon a kaszálók és a kiirtott földek javarésze egyaránt a házak körül van, de ha valami alkalmatos helyet találtak az erdők között akkor azt is kiirtották.

114 Természetesen az ilyen szántóföldeket nem lehetett nyomásban beosztani, ezért érthető, hogy nem is volt ebben a négy faluban sohasem nyomásos gazdálkodás.

11

'' A gyenge, nagyon hamar kimerülő földeket általában 2—3 évi használat után parlagon hagyták, sőt hagyják még sokszor ma is. Néha tíz évig is pihent a föld. Ez idő alatt gondozták, nem hagyták elbokrosodni, ahol lehetett még kaszálták is, hiszen minden fűre szüksége volt az állattartásnak. A XIX. század elején Hegyközben nagy területű erdőt, bokros cserjést irtottak ki és változtattak szántófölddé. Az uradalom általában nem elle6. Irtásos földek Kovácsvágás hcúárában. Balassa I. felv.