Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A művelési rendszer, vetésforgó, irtás

7 ? C à \ \ \ j \ 3. A kél nyomásos rendszer előfordulása Abaúj megyében 1715-ben: 1. Baskó, 2. Alsó­vadász, ?>. Arka, 1. Alsónovaj, 5. Alsótőkés, 0. Kassabéla, 7. Jászőújfalu, 8. Zsebes, 9. Alsólánc, 10. Mikóháza mint korábban, 1717-ben is a „Majorság földek három Nyomásban találtattak". 9 " 1809-ben azt írják, hogy ,,Ezen Helység határa a Mezőre nézve három nyomásokra szolgál, úgymint Felső-, Alsó- és Középnyomá­sokra". 100 1826-ban: ,, . . . a Helység határa három fordulóban lévén fel­osztva a Mlgos Uraság Allodialis Szántó földjei is ezen felosztás szerént három osztályba használtatnak mindenféle őszi és tavaszi vetemények­kel". 101 Ez a beosztás, mely őszi, tavaszi és ugar határból állott, egészen a második világháború végéig megmaradt. Az őszi után a föld ugarnak maradt és aratás után mindjárt ráhajtották a jószágot, mely a beszorulásig járta, éppen úgy, mint következő tavasszal. Mikor aratás előtt jól meg­ázott, akkor felszántották, majd újra kapott egy szántást, végül akkor szántották fel ismét, mikor vetni akartak bele. Az első világháború után megváltozott a helyzet, mert ugar nélküli háromnyomásos rendszer lépett az előbbi helyébe és ez egészen 1960-ig tartotta magát. Eszerint is a határ három részre oszlik: 1) őszi búza, 2) rozs, tavaszi árpa, zab, 3) kapás, ló­here, bükköny. De ez nem jelenti azt, hogy az ugarolás teljesen meg­szűnt. A határban mindig volt és van egy-egy darab ugar, melyet a gaz­dája nem vetett, hogy pihentesse a földjét. Ez később is gyakran előfor­dult, csak ezen már nem mindenki legeltethetett, hanem csak a föld gaz­3 Földművelés a Hegyközben 33

Next

/
Thumbnails
Contents