Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A művelési rendszer, vetésforgó, irtás

A művelési rendszer, vetésforgó, irtás A hegyközi földművelés rendszeréről biztosat a XVII. század előttről nem tudunk. De mivel a XIV. században a keleti országrészekben a háromnyomású rendszer elég elterjedt, a szomszédos Zemplénben is gyakori és szórványosan előfordul Abaúj más részein is, így feltételezhetjük, hogy a Hegyközben sem lehetett ismeretlen.

91 A XV. században már Zemplén megye Hegyközhöz közeleső részein egyre-másra tűnnek fel a háromnyomásos gazdálkodás adatai, viszont 1521-ben Zétényben még kétnyomásos határbeosztásról értesülünk.

92 Sajnos a Hegyköz XVI. századi urbáriumai, legalábbis, amelyeket én ismerek, ezt a kérdést nem döntik el. Az 1558-ból való dézsmajegyzék az ősziket és a tavasziakat elkülönítve tárgyalja, tehát feltehetően nyomásos rendszerrel van dolgunk.

93 Mivel pedig a tavasziak együttesen sem érik el általában a felét az őszieknek, így az sem lehetetlen, hogy itt kétnyomásos gazdálkodás valamilyen formájáról van szó. 1623-ban Nyíriben, Füzéren, Felsőregmecen,

9/1 éppen úgy három nyomásos gazdálkodást folytatnak, mint a szomszédos Telkibányán 1632-ben.

95 Mindez már területünkön a három nyomás általános meglétére utal. Mikóházán 1680-ban ugyancsak három nyomást jegyeznek fel,

96 éppen úgy, mint 1685-ben Füzéren. 1696-ban a Hegyköz minden falujában három nyomásra osztott földekről beszélnek, így a délre eső néhány faluban is, csak Mikóházáról nem tudjuk megállapítani, hogy határát milyen beosztással művelték.

97 Abaúj megye 1715. évi összeírása alapján az egész megyére összeállítottam két és három nyomás elterjedését. Megállapítható, hogy a megye döntő többségében a háromnyomásos rendszer járta és csak itt-ott találunk kétnyomásos beosztást, éppen ezért a térképen csak a kétnyomásos falvakat jelöltem, mert a többi helyen mindenütt három nyomás van. Térképünkről megvilágosodik, hogy csak 10 faluban volt kétnyomásos rendszer, míg három 132 településen mutatható ki. A kétnyomásos rendszer erőteljes háttérbeszorulása látszik abból is, hogy 1720ban a 10 kétnyomásban gazdálkodó falu közül is több áttért a háromnyomásra (Marcinfalva, Alsóvadász, Mikóháza stb.). Nézzünk meg ezek után néhány falut közelebbről, melyben napjainkig élt a háromnyomásos rendszernek valamilyen változata. Radványban,