Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A gabonatermelés - Az elraktározás

azonban a konyhában találhatunk meg.

249 Ezeket, mivel fa mindig bőviben volt a hegyközi falvakban, mindenki saját maga számára elkészítette. Ujabban ezeket a fersiógok szorítják ki, melyeknek oldalait nem csapolják, hanem egyszerűen összeszegezik. Méretük különböző, de van olyan is, amelyikben 12—15 mázsa életet is el lehet raktározni (P., Fr., Ny. stb.). Ha pedig ezekben sem férne el a termés, akkor ideiglenesen leöntik a kamra vagy az első szoba földjére és ott hagyják, amíg nem ürül számára hely. Tartják a Hegyközben a gabonát fennálíókban vagy kádakban. A fennálló olyan hordó, melynek egyik vége nyitott és eredetileg ebben hordták haza a hegyről a szőlőt, területünkön régi idő óta szolgál gabonatartásra.

250 Ezeket minden kétséget kizáróan az egykor nagyobb jelentőségű szőlőműveléstől kölcsönözték, majd ezek mintájára a legutóbbi időkig csináltak újakat is. Pusztafaluban, Füzéren, Nyíriben nem egy olyan ház van, mely alatt magasan fekvő pincét találunk és itt az egykori törkölyös hordókban tartották és tartják a gabonaféléket. A visszaemlékezés szerint, amikor ezeket a hordókat törköly számára használták, ha kiürült, búzát vagy rozsot öntöttek beléjük. Különösen nagy méretűek azok a hordók, melyeket Füzérkajatán, Nyíriben készítettek és még a mai napig is használnak.

251