Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Pelczéder Katalin: Bereczki Máté gyümölcsnévadói tevékenysége a Dörgő Dániellel folytatott levelezéskötet tükrében

dúló Gerellyés körte36 első névrésze, mely vagy köznévi származék vagy családnév.37 Keresztnevek és személyt jelölő köznevek esetében általában nem ismerhető és fel sem deríthető a névadó személye (pl. 1732: Lörincz Kovács körtövéljh,38 1606: melliet neu zerint pap korteöuelienek hinak39). A családnevet tartalmazó gyümölcsnevek egy részénél szintén nem ismert a névben rejlő személy (1667: Méfzárós Benedek, avagy Havas, ali körívéi;40 1667: Nágovics kőrtvél41); de könnyebben kideríthető, mint a keresztnévi és köznévi gyümölcsnevek esetében: például Székely Lukács híres gyümölcstermelő volt a 16. században, a Nádasdy Tamás kertjében található Székely Lukács barackja az ő nevét viseli.42

A gyümölcsnévben megemlített személy ismerete azért fontos, mert segít a névadási motiváció megállapításában. A személynevet tartalmazó gyümölcsneveknél ugyanis a névadás alapja más és más lehet: 1. a személy és a gyümölcs között fennállhat valamilyen kapcsolat, 2. a keresztnév utalhat az érés vagy az eltarthatóság idejére is (lásd 1800-as évek eleje: Kutyfalvi Niari katalin körtöély)*3, 3. illetve az emlékeztetés szándéka, a tiszteletadás is közrejátszhatott a névadásban (pl. Jolánka, Kossuth-körte). A motiváció megállapításához tehát további támpontok is szükségesek: ehhez pedig nagyon jól használhatók Bereczki Máté gyümölcsleírásai és levelezése egyaránt, mivel részletes információval szolgálnak az elnevezés folyamatáról, mikéntjéről.

Az elnevezésben említett személy lehet a gyümölcs felfedezője, nemesítője, oltója: többnyire kertészek, gazdálkodók nevét viselik ezek a gyümölcsfajták. Ide tartozónak vélhető a régi nevek közül a fent említett Székely Lukács barackja-, a 19. századtól pedig számos ilyen példát találunk: pl. Henter magonca (az udvarán véletlenül kelt magról)44, Porzsoltféle sóvári alma (az oltóvessző tőle származik)45. A Gyümölcsészeti vázlatokban nem, csak a levelezéskötetben szereplő, Bereczki által adott név a Bartha almája, mely egy általa hazainak gyanított, ismeretlen fajtát jelöl, és arról a Bartha Ferencről nevezte el, akitől példányokat kapott belőle.46

36 Lippay János: Posoni kert. I—III. Nagyszombat-Becs 1664-1667. Fakszimile kiadás: Akadémiai Kiadó, Budapest 1966. III. 151.

37 Vö. 1437: Johannes Gerelyes, 1574: Albertus Gereles személynevek. Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 1993.

38 SzT. = Főszerk. Szabó T. Attila [I—VII.], Vámszer Márta [VIII—XI.], Kosa Ferenc [XII-]: Erdélyi magyar szótörténeti tár Kriterion Könyvkiadó, Bukarest - Akadémiai Kiadó, Budapest - Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár 1975-. VI. 948.

39 SzT. XI. 992.

40 Lippay János: Posoni kert. I—III. Nagyszombat, Bécs 1664-1667. Fakszimile kiadás: Akadémiai Kiadó, Budapest 1966. III. 152.

41 Uo. III. 151.

42 Takáts Sándor: Rajzok a török korból. MTA, Budapest 1917. 373.

43 SzT. IX. 734.

44 Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok I-IV. Arad 1877-1887. IV. 471-472.

45 Uo. IV. 253.

46 Bereczki Máté és Dörgő Dániel levelezése I—VII. Szerk. és jegyzetekkel ellátta Tolnay Gábor. Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár, Szolnok 2012-2018. III. 113.

249