Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Pelczéder Katalin: Bereczki Máté gyümölcsnévadói tevékenysége a Dörgő Dániellel folytatott levelezéskötet tükrében
A névben szereplő személy lehet a gyümölcs elterjesztője egy adott településen vagy nagyobb területen, avagy a fajta első szakmai ismertetője. Az 1304-es adatolású kalmárIkörtét*7 a TESz.47 48 a nem. Krämerbirne ’kalmárok árulta aszalt körte’ megfelelőjének tartja, tehát amennyiben fajtanévnek tekinthetjük, a név valamilyen aszalásra alkalmas körtefajtát jelenthetett, amely kalmárok által terjedt el. Közismert, külföldi példa a Williams: ezt Williams, London környéki kertész kezdte el terjeszteni,49 Magyarországon Entz Ferenc nevezte először vilmos/körtének.50 Bereczki Máté nevezett el egy almafajtát Orbai-almának Orbai Mihályról: „E végett írtam Orbay Mihály bátyámnak, a kinek ezen almafaj elterjesztése és megismertetése körül, tudtommal, legtöbb érdeme van, hogy engedné meg nekem, hogy ezen almát »Orbai alma« névre keresztelhessem. [...] Legyen e név, mondám emlékeztető arra is, a ki elterjesztette, s némileg azon vidékre is, a hol mindjárt keletkezése után, nagyban elterjedt”.51 Más példák: Balogh renetje (ő kezdte megismertetni és terjeszteni),52 Bazalicza rozmár in ja53 (a kertjéből terjedt el). A másik gyakori motiváció, ami a 19. századi nevekben és Bereczki elemzett neveiben is megjelenik: az emlékeztető funkció. Ennek első ismert magyar példája szintén a 16. századból való: a királyné asszony/körtéje.5* Nádasdy Tamás említ egy levelében egy kiváló körtefajtát, melyet ő maga azért nevezett el királyné asszony körtéjének, mivel gyakran küldött belőle a királyi udvarba, és az a királyné kedvence volt.55 A Nádasdy-levelezésből még az is kiderül, hogy ez tehát a mesterséges névadás egyik első példája is. A korai példa ellenére feltételezhető, hogy az emlékeztető funkciójú nevek számának igen nagy mértékű megnövekedésére az idegen nyelvi minták is jelentős hatással voltak. Az emlékeztető funkciójú és személynevet tartalmazó gyümölcsfajtanevekben a megnevezett személy leggyakrabban 1. pomológus, gyümölcsnemesítő; 2. valamely híres (történelmi) személyiség; 3. az elnevező rokona, barátja, tanítványa. Lássuk a példákat! Bereczki hozta létre az Entz-(féle) rosmarin (alma) nevet tudóstársáról, Entz Ferencről.56 A Kossuth-körte név Bereczki kortársának, Gelsei 47 Szamota István (gyűjtötte) - Zolnai Gyula (szerk.): Magyar oklevél-szótár. Régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye. Pótlék a Magyar nyelvtörténeti szótárhoz. Hornyánszky, Budapest 1902-1906. [Hasonmás kiadás: Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest 1984.] 18 TESz. = Főszerk. Benkő Loránd: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I—III. Akadémiai Kiadó, Budapest 1967-1976. + Mutató. Akadémiai Kiadó, Budapest 1984. 49 Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok I-IV. Arad 1877-1887.1. 259. 50 Entz Ferenc: Kertészeti füzetek (15 füzet). Pest, 1854-59. VI. 18-9. 51 Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok I-IV. Arad 1877-1887. III. 125. 52 Uo. II. 347. 53 Bereczki Máté és Dörgő Dániel levelezése I—VII. Szerk. és jegyzetekkel ellátta: Tolnay Gábor. Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár, Szolnok 2012-2018. IV. 122. 54 Takáts Sándor: Rajzok a török korból. MTA, Budapest 1917. 368. 55 Uo. 368. 56 Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok I-IV. Arad 1877—1887. III. 415. 250
