Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Pelczéder Katalin: Bereczki Máté gyümölcsnévadói tevékenysége a Dörgő Dániellel folytatott levelezéskötet tükrében

ját kedves tanítványáról, Sármezey Ágnesről keresztelte el,28 és ugyanez volt a névadás motivációja a Sármezey Jolánkáról elnevezett Jolánka nevű alma esetében is.29 A Pétery Károlyról a következőket írja: „Nevét viseli az én feledhetlen emlékű barátomnak, Pétery Károly, volt országgyűlési képviselőnek [...]. E lánglelkű hazafi, a ki a gyümölcsészet iránt is melegen érdeklődött, megérdemli, hogy emlékét egy jeles gyümölcsfaj sokáig őrizze és tartsa főn közöttünk. [...] Ezúttal kapja először útlevelét, melylyel a világban bemutathatja magát.”30 A szilvák közül a Dániel-szilva szintén egy hű barátjának, méghozzá a levelezéskötet Dörgő Dánieljének a nevét viseli.31 Egy levelében - a kötetben található gyümölcsleírást megelőzve - hangot ad örömének, hogy a Dániel-szilva egyik oltványa végre termést hozott, ami majd remélhetőleg a gyümölcs leírását is lehetővé fogja tenni.32 A Brassai szilváját egy híres gyümölcsésznek ajánlotta: „az 1880-ban jobblétre szenderült Brassai (Kronstädter) József, Erdélynek egyik, közbecsülésben állott gyümölcsésze emlékéül fönebbi névre kereszteltem el”.33 34 35 Az öt név mindegyikére az jellemző, hogy egy-egy személy nevét tartalmazza, ám a gyümölcs és a személy között nem áll fönn kapcsolat, hanem egyszerűen a tisztelet, illetve az emlékeztetés a funkciója az elnevezéseknek. Az emlékeztető funkciójú nevek nagyobb számban a 19. század mesterséges névadásában jelentek meg, majd a 19-20. század jellegzetes névtípusává váltak.

3.2. Nem előzmény nélküli a személy nevét tartalmazó névtípus a ma - gyár gyümölcsészetben sem, érdemes e névtípus történetének a nyomába eredni. Személynevek a magyar gyümölcsfajtanevekben a 16. században, a gyümölcskertészet nagy évszázadában jelentek meg (pl. Székely Lukács barackja,3* Török György almája33). A személynevek feltűnése gyümölcsnevekben összefügghet azzal, hogy akkortól főúri kertekben folyt a nemesítés, gyümölcskedvelő urakról, híres kertészekről szólnak a híradások, és a tudatos névadás első példáival is ekkor találkozunk. A személyről elnevezett gyümölcsök - legalábbis a 19-20. századi példák ezt mutatják - leggyakrabban mesterséges névadás eredményei. A 16-18. századi neveknél a névadás pontos oka általában nem tudható, a név mögött rejlő személy kevés példától eltekintve nem ismert, a névadás indítékaira legfeljebb az újabb kori adatok fényében tudunk következtetni. Néhány esetben azonban még az is csak sejthető, hogy valóban személynév rejlik a gyümölcselnevezésben. Ilyen például a Lippay János Posoni kertjében előfor-28 Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok I-IV. Arad 1877-1887. IV. 349.

29 Uo. III. 377.

30 Uo. III. 379.

31 Uo. IV. 359.

32 Bereczki Máté és Dörgő Dániel levelezése I-VII. Szerk. és jegyzetekkel ellátta Tolnay Gábor. Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár, Szolnok 2012-2018. VI. 20Í.

33 Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok I-IV. Arad 1877-1887. III. 503.

34 Takáts Sándor: Rajzok a török korból. MTA, Budapest 1917. 373.

35 Uo. 373.

248