Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Pelczéder Katalin: Bereczki Máté gyümölcsnévadói tevékenysége a Dörgő Dániellel folytatott levelezéskötet tükrében

szerepet vagy pedig a tájfajták hagyományos, népi elnevezései? Mit diktált a kor névdivatja? Mi jellemző ezekre a nevekre a névadás motivációja, szemantikai tartalma és a név szerkezeti felépítése szempontjából?

2.2. A nevek vizsgálata előtt érdemes áttekinteni, hogy a 19. században melyek azok a meglévő névmodellek, amelyekre az új névadók támaszkodhattak. A gyümölcsnevek különböző osztályozási szempontjai közül (lásd 1. keletkezéstörténet, 2. névszerkezet és lexikális-morfológiai sajátosságok,

3. névadási motiváció) a névadási motiváció szerinti bemutatást gondolom célravezetőnek a jelen tanulmányban, mivel Bereczki neveinek az elemzése során is ezt a szempontot helyeztem előtérbe, másrészt a 19. századi, mesterséges névadásban is ezen a területen történt jelentős elmozdulás. A nevek funkcionális-szemantikai osztályozása során - a gyümölcs fajának a megjelölésén kívül — a következő kategóriák különböztethetők meg:18

1. kifejezi a gyümölcs valamely sajátosságát

1.1. a gyümölcsnek (vagy valamely részének) központi, lényegi sajátossága

1.1.1. mérete: rz/>ró/muskotályalma, fontoslalma, öreg/birsalma, öregszeműí/cseresznye

1.1.2. alakja: hegyes/alma, kerekded/alma, leánycsecsül alma, tányér/a\ma

1.1.3. színe: fekete/ cseresznye, kormos/alma, sár/szilva, vörösbeiül körte,

zö/űf/muskotály

1.1.4. íze: borízüldAmdi, édes/alma, igen édes/alma, keserű/mandula, mézes/körte, nádméz/körte

1.1.5. illata: ánizs/körte (?), tömjén/körte

1.1.6. héja, felülete: bőrhéjú/dinnye, kopasz/barack, mohos/ alma, selyem/ alma, szőrtelen/simalbarack

1.1.7. hangja: csattogóle per, csengő/alma

1.1.8. anyaga, állaga: darás/aXma, kásás/körte, kemény/séma, leves/körte, puha/sdma

1.1.9. más gyümölcshöz való hasonlósága: kökény/szilva, narancs/alma

1.1.10. más dologhoz való hasonlósága: macskafejtií/körte

1.1.11. a növény életmódja: szelíd/alma, vad/alma

1.1.12. a növény alkata: fái/egres,folyólszeder,földi/szeder

1.1.13. a növény valamely részének (szára, levele stb.) tulajdonsága: horgasmagúiszilva, hosszúszárú/körte, magvaváló/barack

1.1.14. az érés körülményei: orozva termő/körte, titkon érő/körte

1.1.15. egyéb: császár/körte, jóféle!öreg/alma, közönséges/barack

1.2. a gyümölcs viszonya valamely külső dologhoz, körülményhez (a gyümölcs periférikus tulajdonsága)

1.2.1. helyhez

1.2.1.1. élőhelye: erdei/vadalma, kerti/egres, mezei/egres

18 Pelczéder Katalin: Magyar gyümölcsnevek. Tinta Könyvkiadó, Budapest 2018.

246