Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Pelczéder Katalin: Bereczki Máté gyümölcsnévadói tevékenysége a Dörgő Dániellel folytatott levelezéskötet tükrében
nevek és az általuk jelölt fajták között, melyre kísérletet tettek a szakírók, köztük Bereczki Máté is. A nevek sokasodása magával hozta a névalkotási eljárások megváltozását is. Az új nevek mesterséges névalkotó tevékenység eredményei, és a korábban legnagyobb arányú belső szóalkotásmódok helyett a tükörfordítás és a névátvétel vált uralkodóvá. Ennek köszönhetően a népi és a tudományos névhasználat, illetve a természetes és mesterséges névadás eljárásmódjai között szakadék alakult ki. Az idegen nyelvi névminták jelentős hatással voltak a névadásra: mind a nevek szerkezeti felépítését illetően (növekszik a nevek terjedelme, egyre több a legalább három vagy akár annál több funkciót kifejező elnevezés, valószínűleg a gyümölcs minél pontosabb megnevezése munkál a háttérben; pl. Magyar / kormos / renet / alma);11 mind a névben kifejeződő tartalom tekintetében (a gyümölcs sajátosságainak - szín, forma, íz stb. - a kifejezése a névben háttérbe szorul, az emlékeztető szerepű, „tiszteleti” nevek viszont előtérbe kerülnek: pl. Pétery Károly).12 2.1. A három fő névalkotási mód: a névátvétel, a tükörfordítás és a belső szóalkotásmódok.13 14 15 A névalkotási módok vizsgálata során azzal is feltétlenül számolni kell, hogy a tudományos nomenklatúra részévé tett elnevezés alapja honosított fajta, vad faj változata, tájfajta vagy valaki által előállított új fajta. 1. Honosított fajták esetében a legtöbb esetben - nem meglepő módon - névátvétellel vagy tükörfordítással számolhatunk (pl. francia Petit-Blanquet > magyar Kis fehérke).14 2. A tájfajtáknál többnyire a népi elnevezést emelik be a tudományos nomenklatúrába (pl. Fekete tányéraimat Daru alma16 17)y esetleg kisebb módosítással, kiegészítéssel, pontosítással (pl. Sólyomalma > Téli csíkos sólyomalma)11: ezen nevek között mindegyik névalkotási móddal találkozhatunk, ám a többségük belső keletkezésű elnevezés. 3. Az újonnan előállított fajták elnevezése során nem folyamodhattak a tükörfordítás vagy a névátvétel megoldásához, hanem saját alkotású nevekre volt szükség. A továbbiakban a Bereczki Máté által tudományos gyümölcsfajtanévként használt elnevezések közül ezt az utóbbi, kis számú csoportot vizsgálom. Feltételezhetjük, hogy az új nevek megalkotása során a meglévő nevek szolgáltak mintául: hiszen fontos, hogy a név beilleszkedjen a hivatalos terminológiába, hasonló legyen az ott megszokott nevekhez, egyszóval „névszerű” legyen. Ebben vajon az idegen nyelvi minták játszották a nagyobb 11 Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok I-IV. Arad 1877-1887. III. 453. 12 Uo. III. 379 13 Pelczéder Katalin: A tudományos gyümölcsfajta-névadás és Bereczki Máté névalkotó tevékenysége. In: Bereczki Máté és Dörgő Dániel levelezése I—VII. Szerk. és jegyzetekkel ellátta Tolnay Gábor. Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár, Szolnok 2012-2018. III. (2014) 39. 14 Bereczki Máté és Dörgő Dániel levelezése I—VII. Szerk. és jegyzetekkel ellátta Tolnay Gábor. Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár, Szolnok 2012-2018. III. (2014) 195. 15 Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok 1-IV. Arad 1877-1887. IV. 339. 16 Uo. I. 421. 17 Uo. IV. 351. 245 T
