Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1918-1945)
a nemzetközi galambász kongresszust a postagalambsport bölcsőjének tekintett Brüsszelben tartják meg. Az időpontját 1938. január 8-9-re tűzték ki egy olyan nemzetközi postagalamb-kiállítással egybekötve, amely az I. Postagalamb Olimpia néven vonult be a történelembe. A szervezők létrehoztak egy olimpiai bizottságot, amely kimondta, hogy a nemzetközi kiállításra országonként 30 db, legalább 600 kilométeren felül díjat nyert galamb nevezhető. Minden résztvevő ország delegálhatott továbbá egy személyt a bíráló bizottságba, akinek nem állapítottak meg semmilyen értékelési szempontot, vagyis a pontozásnál minden meghívott a saját meglátása szerint értékelhetett. Horváth János alelnök a HUNGÁRIA Postagalamb Tenyésztők Országos Szövetsége 1937. október 17-i tanácsülésén terjesztette a nemzetközi kongresszus előkészítő bizottságának meghívóját a megjelentek elé. A bizottság egyhangúan döntött úgy, hogy hazánk „a nemzetközi kiállításon feltétlenül részt vesz az előírt 30 db galambbal”.60 A tanácsülés egyúttal határozott arról is, hogy még 1937 decemberében megrendezik Budapesten a Brüsszelbe küldendő postagalambok válogató kiállítását. A brüsszeli megmérettetésre delegálható bíró személyére Horváth János sportügyi alelnököt jelölte a tanácsülés. Magyarország a megjelent országok közül elsőként jelezte a hivatalos részvételi szándékát. A kiállításra küldött galambokat az 1937. december 11-12 között Budapesten megtartott országos kiállítás anyagából válogatták ki. A megnyitón Vörös János vezérkari alezredes (1944-ben a Honvéd Vezérkar főnöke), Pogány Imre vezérkari százados, valamint Német Gyula százados is megjelent. A bírálatot a német szövetségi bírói kollégium elnöke, valamint az osztrák szövetségi elnök végezte. A postagalambokat kiállító ketreceken csak sorszámot tüntettek fel, amellyel a szervezők a részrehajlás lehetőségét igyekeztek kizárni.61 Az I. Postagalamb Olimpiára előzetesen tizennégy ország jelezte a részvételi szándékát, mivel azonban Olaszország, Svédország, Norvégia és Svájc végül nem küldte el a galambjait az eseményre, a résztvevők száma tíz országra módosult. Bár a magyar kollekció a nemzetek sorrendjében - Franciaország, Hollandia, Belgium, Luxemburg és Németország után - a hatodik helyen végzett, megelőzte Dánia, Anglia, Lengyelország és Csehszlovákia tenyésztőit, sőt az egyéni helyezések sorában Pöltl Ferenc 69/35 számú kék kovácsolt tojója 799,25 ponttal első helyen nyitotta az eredménylistát.62 A magyar postagalamb-tenyésztők igen szép eredményt értek el a korabeli statisztilcai adatok fényében is. Míg a HUNGÁRIA Postagalamb 60 Postagalamb tenyésztők szakértesítője 8. (1937:11-12. sz.) 12-15. 61 Postagalamb tenyésztők szakértesítője 9. (1938:1. sz.) 3-5. 62 A hivatalos értékelés alapján 1938-ban az eredmény a következőképpen alakult: 1. Franciaország 7926,25 pont, 2. Hollandia 7922,25 pont, 3. Belgium 7920,25 pont, 4. Németország 7868,75 pont, 5. Luxemburg 7860,50 pont, 6. Magyarország 7845,00 pont, 7. Dánia 7835,25 pont, 8. Anglia 7802,00 pont, 9. Lengyelország 7700,25 pont, 10. Csehszlovákia 7659,00 pont. 178
