Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1918-1945)

Tenyésztők Országos Szövetsége 1938-ban nagyságrendileg 800 tenyész­tőt tartott nyilván (nagyjából 25 ezer postagalambbal), addig a becs­lések szerint Belgiumban körülbelül 400 000 tenyésztőnek 6-7 mil­lió, míg Németországban 110 000 tenyésztőnek legalább 3 000 000 pos­tagalambja volt. Míg a magyar szövetség az olimpián való szerepléséért egy ezüst serleggel, valamint egy helyezést igazoló diplomával térhetett haza, addig a nemzetközi megmérettetésen részt vevő tenyésztők galam­bonként egy-egy oklevelet kaptak. Az olimpia alkalmával sor került 13 ország (Belgium, Franciaország, Hollandia, Anglia, Dánia, Svédország, Norvégia, Németország, Svájc, Lengyelország, Luxemburg, Csehszlovákia, Magyarország) küldöttjeinek részvételével arra a kongresszusra is, ahol a szóban forgó országok 30 delegátusa a postagalambsport korabeli problé­máit vitatta meg. Ez az 1938-as kongresszus vetette fel az egyes nemze­tek tenyésztőinek összefogását biztosító nemzetközi föderáció létrehozását. A kongresszuson döntés született az olimpia folytatására is 1939-ben.63 Az 1938 novemberében meghozott első bécsi döntés nyomán visszacsa­tolt felvidéki területek birtokbavétele a magyar postagalambsport fejlődé­sét ugyancsak előmozdította, hiszen megnyílt a lengyelországi területekről rendezhető hosszú távú versenyek keleti iránya. A létrejött lengyel-magyar közös határral nem kizárólag a postagalambversenyek röptetési vonalai szélesedtek. Már 1938 őszén megkezdődött a felvidéki postagalambászok szervezkedése, melynek első aktusa négy egyesület — a komáromi Kalpka György Postagalamb Sportegyesület (továbbiakban: PSE), az Érsekújvári PSE, a kassai Rákóczi PSE, továbbá a Beregszász és Vidéke PSE - azonna­li megalakulása volt.64 A HUNGÁRIA égisze alatt 1941 végére már 37 tag­egyesület működött 1074 taggal.65 Az 1943 januárjában tartott utolsó hiva­talos közgyűlési beszámoló szerint 1942 decemberében a tagok száma 1174 főre, a tagegyesületek száma pedig 39 főre emelkedett.66 A HUNGÁRIA Postagalamb Tenyésztők Országos Szövetsége által kibocsátott emlékér­mek közül több darabot is őriz az MMgMK Numizmatikai Gyűjteménye.67 A HUNGÁRIA kötelékébe tartozó anyaországi tenyésztők közül sokan elfogadták a felvidéki postagalambászok invitálását a Horthy Miklós kor­mányzó 1938. november 11-i kassai bevonulásának idejére rendezett ünne­pélyes feleresztésre. A kassai Dóm előtti téren lezajló eseményekre Jeskó Sándor így emlékezett vissza: „Rákóczy dicső porait őrző városának főte­rén, a kegyetlen kezek által ledöntött honvédszobor talpazata mögött várta jelenését ezer magyar postagalamb 1938. november 11-én... Körül a száz­63 Postagalamb tenyésztők szakértesítője 9. (1938: 2. sz.) 1-9. 64 Klapka György PSE (Elnök: Kóthaj József), Érsekújvári PSE (Elnök: Srédl József, alelnök Vasicsek József, titkár Kovács István), Rákóczi PSE (Elnök: Czeke Lajos százados, alelnök Richter Károly, tit­kár Sarek János), Beregszász és Vidéke PSE (Elnök: Kallós Béla) 65 Postagalamb tenyésztők szakértesítője 8. (1939: 5. sz.) 1-2. 66 Postagalamb tenyésztők szakértesítője 14. (1943: 2. sz.) 1-2. 67 MMgMK Numizmatikai Gyűjteménye, ltsz. 65.207.1., 68.147.1., 68.193.1. 179

Next

/
Thumbnails
Contents