Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1918-1945)
lamb, amely a carriertől örökölte a tájékozódó képességet és erős testalkatot, a sirálykától a honvágyat, az éberséget és a keringőtői a kitartó repülést. A mai postagalambok, amelyek postaszolgálatra használhatók, két főcsoportra oszlanak és pedig az antwerpeni és a lüttichi postagalambokra.”58 A küllemi fajtabélyegek ismertetése mellett a szerző hosszasan felsorolja a szóban forgó fajták legfontosabb belső és külső értékmérő tulajdonságait. Az intelligencia, a jó szem, a kiválóan fejlett tájékozódó képesség, az erősen kifejlett honvágy, a kitartás, a gyorsaság és ügyesség a repülésben mind-mind a jó postagalamb elengedhetetlen tulajdonsága. Winkler egyebek mellett kihangsúlyozza a könyvében a postagalamb mint elsőrangú haszongalamb gazdasági jelentőségét, amely nemcsak szorgalmasan költ, de fiókáit is jól neveli. A HUNGÁRIA 1937 nyarától igyekezett kedvező áron és részletfizetési lehetőséggel szélesebb körben versenyórákhoz juttatni a tagságát. A szövetség versenybizottsága nemcsak ekkor fordíttatta le és tanulmányozta a belga szövetség versenyszabályait, de szigorúan szabályozta a postagalambok szállítási módját is az egyes versenyalkalmak alatt. A külföldi feleresztési helyekre való szállítás és a határátlépés 1937 végétől kizárólag a szövetség tulajdonában lévő és az általa ellenőrzött szállítóeszközökkel volt lehetséges. Az adminisztrációt igyekeztek könnyíteni azáltal, hogy az ország határain belüli tréningek engedélyezéséhez a szövetség vezetése helyett immár az illetékes kerületi vezető jóváhagyása is elegendő volt. A MAGYAR POSTAGALAMB-TENYÉSZTÉS AZ ELSŐ POSTAGALAMB-OLIMPIÁK MÉRLEGÉN Az 1938-as esztendő a Nemzetközi Postagalamb Szövetség (Federation Colombophile Internacionale) megalakulásának éve. A postagalambtenyésztés a két világháború között már valamennyi európai országban kezdetét vette. Az 1930-as évek elejére a legtöbb nyugat-európai országban megalakultak a postagalamb-tenyésztőket összefogó egyesületek és - ahogyan azt a német-magyar kapcsolatok esetében láttuk - az egyes országok között erősebb-lazább kapcsolatok szövődtek. Az európai postagalambsport fejlődése a korszak valamennyi komoly versenyzője számára egyértelművé tette, hogy a repülések egyedi volta miatt — eltérő időjárási viszonyok, a feleresztés, valamint az úti cél közötti tájak változatossága - rendkívül nehéz feladat a legjobb galamb igazságos kiválasztása. Egyre szükségesebbé vált tehát egy olyan nemzetközi szervezet létrehozása, amely képes a postagalambsporttal kapcsolatos felmerülő problémák kezelésére. Egy nemzetközi postagalamb-szövetség létrejöttének ügye már 1936 őszén megfogalmazódott.59 Az előkészületek során úgy döntöttek, hogy 58 Uo. 147-149. 59 Postagalambsport 58. (2012: 7. sz.) 1. 177