Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1918-1945)
tenyésztő galambja teljesítette sikeresen a távokat. Szolnok térségében például egy 1937 nyarán megtartott nagyszabású hadgyakorlaton vetettek be minden előzetes hadi tréning és röptetés nélkül nagy mennyiségben postagalambokat. A hasonló gyakorlatokkal a két világháború közötti magyar katonai vezetés célja a galambok hadászati hírszolgálati értékének feltérképezése volt.46 A katonagalambok kiképzésére hivatott gyakorlatokat 1938-tól a honvédelmi szaktárca felügyelete alatt minden évben megtartották. Szikora András e témával foglalkozó művében már évtizedekkel ezelőtt utalt arra, hogy az első világégés megmerevedett frontvonalaira jellemző állóháborúval ellentétben a második világháború állandóan változó frontja a mozgó dúckocsikhoz hasonló járművek alkalmazását tette szükségessé. A járművet rendszerint fészkéből kivett, „külvilágot” soha nem látott fiatal - a mozgó dúcot így otthonának elfogadó - galambfiókákkal népesítették be, amelyeket aztán a terepre szállítva gyakorlatoztalak. A dúckocsi a postakocsihoz hasonló vontatható jármű volt, amely két részből állt. Egy parányi helyiségből, amelyhez egy szilárdan a kocsi oldalához rögzített pad, egy íróasztalka és egy vadászpuska tartozott a ragadozó madarak elriasztására. Míg ugyanis a katonagalamb az ágyútűztől nem fél, a ragadozó madaraktól retteg. A postagalamb-állomás nagy egyedszámát a ragadozó madarak gyakran észrevették, és állandóan a közelben köröztek a zsákmány reményében. A dúckocsi másik nagyobb helyisége volt a tulajdonképpeni dúc 25 rekesszel ellátva.47 A szövetség 1937 végére immár a kelet-magyarországi régióra is kiterjeszthette a tevékenységét. Keömley Aurél alezredes elnökletével Derecske után Debrecenben is megalakult a Hajdú Postagalamb Sportegyesület, melynek taglétszáma már indulásakor meghaladta a 40 főt.48 A pénztári jelentésekből úgy tűnik, hogy a HUNGÁRIA Postagalamb Tenyésztők Országos Szövetsége a bevételeiből - tagdíjak, gyűrűrendelések, felvételi díjak, versenyek nevezési díjai, adományok - fedezni tudta a működését biztosító olyan kiadásainak költségeit, mint amit a szövetségi versenyek díjai, az irodai költségek, az időnkénti szakkönyvkiadás támogatása, valamint a szaklap megjelentetésének költségei jelentettek. 49 A Postagalamb tenyésztők szakértesítő)e az 1930-as évek második felében a korábbi évekhez képest jelentősen gazdagodott tartalmában. Rendszeresen közölte immár az egyesület szervezeti életét érintő esemé46 A hadgyakorlat első napján a galamboknak mezőkövesdi feleresztő helyről kellett írásbeli jelentéseket és vázlatokat továbbítaniuk a Szolnokon „állomásozó” vezérkarhoz. Bővebben lásd Szikora András: Katonagalambok, hírvivő galambok. Bp. 1983. 44-46. 47 Uo. 48 A debreceni egyesület vezetésében találjuk továbbá Jeskó Sándor ügyvezető alelnököt, Tokaji László titkárt, Kovács József jegyzőt, Szabados Árpád pénztárost, Mikó Imre ellenőrt és Kovács István gondnokot. Postagalamb tenyésztők szakértesítője 7. (1938: 2. sz.) 14. 49 Postagalamb tenyésztők szakértesítője 8. (1937: 2. sz.) 12-15. 174
