Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1918-1945)
százados múlt tanúskodik életrevalóságáról, felejthetetlen szép sikereiről... amikor ráébredt szervezetének szűkre szabottságára s megértette a mai kor száguldó viharzását és felfogta a holnap hívó szavát - volt ereje a nagy lépéshez, hogy... meredek íveléssel termékenyítse ki magából a várva-várt új életet: a Jövőt!” - hangsúlyozta Jeskó Sándor a szövetség szaklapjának hasábjain.42 A Kozma Miklós belügyminiszter által jóváhagyott szövetség megalapítását követően a Columbia Postagalamb Sportegyesület vidéki körei a HUNGÁRIA égisze alatt önálló postagalamb-sportegyesületekké alakultak. A szövetség létrehozását nem kizárólag a COLUMBIA növekvő társadalmi beágyazottsága tette szükségessé.43 A postagalambok hadászati célokra történő felhasználásának lehetőségeit már a dualizmus korának közös hadügyminisztériuma felismerte. Az átszervezést tehát a második világháború közeledtével a magyar államérdek szempontjainak figyelembevétele tette elengedhetetlenné. A HUNGÁRIA Postagalamb Tenyésztők Országos Szövetsége 1937. január 31-i közgyűlésén megválasztott tisztikarának névsora - elnök merényi Scholtz Kálmán nyugalmazott tábornok, Pöltl Ferenc adminisztratív elnök, Horváth János sportügyi alelnök, Zuckermann Gyula titkár és lapszerkesztő - önmagában is jelzi egyrészt a hazai postagalambsport történetének felívelő szakaszát, másrészt a várható háborús konfliktusra való felkészülés szándékát.44 Egyértelműen az utóbbinak tudható be már merényi Scholtz Kálmán elnöksége is, akit Bartha Károly honvédelmi miniszter „a magyar postagalamb-tenyésztők országos szövetsége elnöki tisztében, a postagalamb-sport egyesületek megszervezésével és a honvédség szolgálatába állításával kapcsolatban kifejtett eredményes tevékenységéért” később, 1940 áprilisában kitüntetésben is részesített.45 Természetesen a szakmai munka oroszlánrésze továbbra is Horváth Jánosra, Cselkó Tiborra és Pöltl Ferencre hárult. A szövetség szakértesítőjében már 1936-ban utalás történt arra, hogy a várható háborús konfliktusra való felkészülés jegyében a Honvédelmi Minisztérium „megbízhatósági röptetéseket” rendelt el. A postagalambokat az időjárási viszonyoktól teljesen függetlenül, az év minden hónapjában reptették 70-120 km-es távon. A szövetség titkári jelentéseiből az is kiderül, hogy a megbízhatósági röptetések jó eredménnyel végződtek, sok 42 Postagalamb tenyésztők szakértesítője 6. (1937:1. sz.) 2. 43 A szövetség székháza az 1930-as évek második felében a Budapest, XIV. Aréna út 35/b szám alatt található ingatlan volt. 44 A tisztikar további tagjai között találjuk Főső József pénztárost, Follinus Kornél ellenőrt, Cselkó Tibor (Budapest), Kónya János (Budapest), Kozma Lajos (Szolnok), Jeskó Sándor (Derecske), Truckenbrót Ferenc (Pest-környék), Kiss Pál (Hódmezővásárhely) tanácstagokat, valamint Végh Antalt (Pest-környék), Falkner Ferenc (Budapest) és Mészáros Lajos (Hódmezővásárhely) számvizsgáló bizottsági tagokat. Turul-posta 3. (1937:1. sz.) 7. 45 Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. Személyes Ügyek 52. (1940: 1-45. sz.) 100. 173
