Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1918-1945)

jai a gazdasági tanácsos lemondását csak azzal a feltétellel fogadták el, ha szakmai tapasztalataival erejéhez mérten továbbra is támogatja a szervezetet. A gyűlés Jandaurek Vincét egyúttal a COLUMBIA díszelnökévé is választotta. A közgyűlés 1929 tavaszán döntött az egyesület új tisztikarának összetételéről. A szervezet újdonsült elnöke Malosik Ferenc, alelnöke Türr László lett. Lemondása miatt az utóbbi helyét az egyesület 1930. április 2-án tartott tisztújító közgyűlésének döntése értelmében Rulf Géza foglalta el.11

A Columbia Postagalamb Sportegyesület székhelye az 1930-as években továbbra is a Malosik Ferenc tulajdonában álló Népszínház utca 15.-ben található ingatlan volt. Bár a COLUMBIA elnöki székébe a korszakban már közismert - valamint a századforduló óta a szervezett magyar galambtenyésztés oszlopos tagjának számító - Malosik Ferenc került, az elnök mellett az egyesület vezetésében Vermes Arthur titkárnak a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel fajsúlyosabb szerep jutott. A COLUMBIA szóban forgó közgyűléséről készült titkári jelentés szerint az 1930-as esztendőben még csupán 500 postagalamb-tenyésztő volt nyilvántartva, akiknek az egyesületbe való mielőbbi tömörítését, illetve galambállományuk feljavítását elsődleges célként jelölte meg a szervezet elnöksége. Mivel a nyilvántartott hazai tenyésztők nagy része kellő szakismerettel nem rendelkezett, az egyesület vezetése a fővárosi és vidéki csoportok bevonásával szakelőadások tartását érezte szükségesnek. Ugyanakkor az egyesület vezetése elhatározta a postagalamb-tenyésztést népszerűsítő propaganda megindítását is körlevelek által, napi- és hetilapokban elhelyezett közlemények formájában. Az utóbbiak következetes végrehajtásával indult el a szervezet azon az úton, melynek köszönhetően - Vermes Arthur titkár szavaival élve - „Columbiánk mai jelentéktelenségéből országos intézménnyé fog fejlődni”.12

A galambtenyésztési ismereteknek többek között szakelőadásokon történő terjesztése már a COLUMBIA Budapesti Galambkedvelők Köre 1882-es megalakulásától kezdve az egyesület alapvető feladatai közé tartozott. Az egyesület alapszabályán túl ezt támasztja alá Malosik Ferenc alább részletesen bemutatott 1935-ös szakkönyvének utolsó lapjain is, ahol összefoglalta a Columbia Postagalamb Sportegyesület és általánosságban a magyar postagalamb-tenyésztés 1882-óta szem előtt tartott legalapvetőbb célkitűzéseit: „Az egyesület célja a postagalamb-tenyésztés és sport irányítása és fejlesztése, hogy adandó alkalommal a haza védelmét is szolgálhassa vele. Hogy ezt elérhesse, szakelőadásokat rendez, szaksajtót tart fenn, szakkönyvtárat létesít, propagandát folytat, szakirodalmat istápol, röpgyakorlatokat, versenyeket és kiállításokat rendez, vérfrissítésre elsőrendű tenyészanyagot szerez be.”13 Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy

11 Baromfitenyésztők Lapja 25. (1929: 9-10. sz.) 157.

12 Baromfitenyésztők Lapja 26. (1930: 7-8. sz.) 157.

13 Malosik Ferenc: A postagalamb. Azok tenyésztése, ápolása és idomítása. Bp. 1936. 139.

163