Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1918-1945)
a Columbia Postagalamb Sportegyesület 1935-ben ugyan még mindig csupán 600 fős - ám az ezt követő években jelentősen és folyamatosan növekvő - regisztrált tagságot tudhatott maga mögött, a hazánkban nyilvántartott tenyésztők integrálásának 1930-ban lefektetett rövid távú célkitűzései lényegében néhány év alatt megvalósultak.14 A Columbiának sikerült vidéki szervezeteit szerte az országban kiépítenie, a meglévőket folyamatosan erősítenie. Rothberg Béla miskolci postagalamb-tenyésztő kezdeményezésére a Columbia Postagalamb Sportegyesület első vidéki fiókegyesülete Miskolcon alakult meg 1929 nyarán, amely az év végén már első versenyét is megrendezte Hatvan-Miskolc között.15 Diósgyőrben a Fajgalambtenyésztők Országos Egyesülete helyi fiókegyesületén belül már az 1920-as évek közepétől működött postagalamb-szakosztály. A tenyésztők 1929 nyarán kiváltak a szervezetből, és Bernáth István vezetésével nemcsak létrehozták a COLUMBIA második fiókegyesületét Diósgyőrben, de az év végén immár új kereteik között első versenyüket is megrendezték Hatvan-Diósgyőr között.16 Miskolc és Diósgyőr után 1931-ben városi tisztviselőkből, vasutasokból és iparosokból huszonhét taggal a Columbia Postagalamb Sportegyesület szolnoki csoportja alakult meg. 1936-ra a két budapesti csoport mellett már 18 vidéki fiókegyesület működött. Az 1930-as évek első felében Baján, Diósgyőrben, Egerben, Felsőgallán, Győrben, Hódmezővásárhelyen (2), Komáromban, Kecskeméten, Kunhegyesen, Kispesten, Miskolcon, Székesfehérváron, Salgótarjánban, Szolnokon, Rákosszentmihályon, Tatatóvárosban és Tatabányán alakultak fiókegyesületek. Az utóbbiak Budapest, Komárom, Pécs, Debrecen, Szombathely, Szeged, Miskolc és Kassa központtal nyolc kerületbe tömörültek. A COLUMBIA szervezeti életének regenerálódása kiemelkedő jelentőséggel bír, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az 1929-1933 közötti gazdasági válság - pontosabban az államháztartásban előírt nagyfokú takarékosság - miatt az egyesület nem kapott támogatást sem a honvédelmi minisztériumtól, sem a földművelésügyi tárcától. A nehézségek ellenére az ekkor már csaknem fél évszázados múltra visszatekintő egyesület 1930-ban Postagalamb címmel a hazai postagalambászok kezébe tudta adni - a Columbia Postagalamb Sportegyesület mint a Magyar Postagalamb-tenyésztők Országos Szövetségének „tulajdonaiként napvilágot látó - szaklapját. Szükség is volt a szaksajtóra, hiszen az egyesület az 14 Tenyésztőket engedély nélküli postagalamb tartásáért a hatóságok még az 1930-as évek közepén is vontak rendőri büntetőeljárás alá. 15 Baromfitenyésztők Lapja 25. (1929: 23-24. sz.) 372-373. 16 A miskolci és diósgyőri postagalambászok 1930. február 1-3 között Miskolcon kiállítást is rendeztek, ahol 18 környékbeli tenyésztő mutatta be a legszebb példányait. A legjobb eredményt Rothberg Béla miskolci tenyésztő érte el saját tenyésztésű postagalambjaival. A bírálóbizottság a COLUMBIA által kitűzött Jandaurek plakett művészi reprodukcióját ítélte a tenyésztőnek. Baromfitenyésztők Lapja 26. (1930: 5-6. sz.) 104. 164
