Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1918-1945)
Hatvan - még csupán néhány tucat postagalambot indítottak útra. Ez utóbbit támasztja alá Horváth János, a HUNGÁRIA Postagalamb Tenyésztők Országos Szövetsége későbbi sportügyi alelnöke is az 1947- ben napvilágot látott szakkönyve bevezetőjében: „1924-ig az egyesületi élet lanyha, a Szegedről és Miskolcról rendezett röptetéseken alig 10-12 tenyésztő vett részt...”.6 A Columbia Postagalamb Sportegyesület hivatalos periodikája, a Postagalamb tenyésztők szakértesítője címmel megjelenő szaklap az 1930-as években már a hazai postagalambász élet szinte minden mozzanatáról részletesen beszámolt. Azonban nincs ilyen könnyű dolgunk az 1943 végéig létező kiadvány megjelenése előtti évek vonatkozó fejezeteinek rekonstruálásában. Az 1920-as években a baromfitenyésztési szaklapok rövid tájékoztatásai mellett a magyar postagalambászokat tömörítő egyesület híreit - a Kozma Miklós kezdeményezésére 1921. április 28-án újjászervezett Magyar Távirati Iroda hírközléseinek köszönhetően - ritkán politikai és egyéb napilapok is közzé tették. A korszakban európai színvonalú médiabirodalommá fejlődő és a Zimmer Ferenc felelős, majd főszerkesztő által vezetett távirati iroda hírkiadási munkájának köszönhetően maradt fenn a bethleni-konszolidáció időszakának egy-egy számunkra jelesebb eseménye. Az MTI egy 1924 szeptemberében kiadott jelentése szerint a Columbia Postagalamb Sportegyesület október 28-án Kecskemét-Budapest között rendezett versenyt, melyre a tenyésztők fiatal postagalambokkal nevezhettek. A versenyről szóló későbbi tudósításokból pontosan tudjuk, hogy a versenyben 12 postagalamb-állomás vett részt összesen 62 galambbal.7 Az MTI által közölt hír végén azt is olvashatjuk továbbá, hogy a COLUMBIA 1924 októberének végén Szegedről is versenyt rendez. A trianoni békediktátum életbelépésétől eltelt öt esztendő egyik legnagyobb eseménye úgy tűnik, valóban az 1924. október 25-26. között megrendezett országos postagalambverseny volt. A kiállítással egybekötött eseményre gróf Csáky 6 Horváth János: Postagalamb-tenyésztés. Hódmezővásárhely 1947. 8. 7 A galambokat szombat délután mutatták be az Orczy út 36. szám alatti egyesületi központban, ahol a versenybizottság a galambok szárnyaira ellenőrző számokat bélyegeztetett, s a galambokat egy altiszt kíséretében 14 szállító kosárban elhelyezve szállíttatta Kecskemétre. A feleresztő bizottság a derült, de ellenszeles időjárással tarkított versenynap reggelén 9 óra körül indította útjára a postagalambokat. A verseny első helyezettje ifj. Fekete József 278/12 számú sötét kovácsolt tojója lett, amely a 82 kilométeres távolságot 1 óra 45 perc alatt - a korabeli számítás szerint — percenként 782,81 méteres sebességgel tette meg. Az első helyezett jutalma a m. kir. honvédelmi minisztérium 200 000 korona tiszteletdíja és a COLUMBIA által kibocsátott aranyérem volt. Adorján Antal 148/23 sz. kék kovácsolt hímje érkezett másodikként percenként 776 méteres sebességgel. Az egyesület 160 000 korona pénzdíját és ezüstérmét nyerte. A harmadik helyezett id. Fekete József 253/16 sz. kék kovácsolt tojója lett, percenként 768 méteres sebességével, amely a COLUMBIA 100 000 korona díját és az egyesület bronzérmét jelentette a tulajdonosának. Az egyesület titkáraként hosszú évek óta tevékenykedő Vermes Arthur 510/56 sz. vörös kovácsolt hímje 761 méteres sebességével negyedik helyezést ért el. Az eseményen versenyen kívül vett részt az államrendőrség állomása és a katonai összekötő század állomása is. A versenybizottság tagja Jandaurek Vince, a Columbia elnöke, Vaján László őrnagy a honvédelmi minisztérium kiküldöttje és Sármir Antal ny. kúriai bíró volt. (A ver senyről szóló tudósítást közli továbbá: 8 Órai Újság 10. [1924:181-204. sz.] 10., valamint Pesti Hírlap 46. [1924: 204. sz.] 13.) 161
