Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Sánta Ákos: Főúri halál a 17. századi Magyarország. Az élelemszerzéstől a szórakozásig
Beniczky Gáspár többször említi II. Rákóczi Ferenc fejedelem környezetében a „sinkurátákat”, „sinkuránokat” (chien courant), vagyis a kópékat. Vagyona 1701. évi lefoglalásakor már huszonkét kopója volt.47 A kopók kiváló hajtókutyák voltak, nyulásztak is ezzel a fajtával. Rákóczi megajándékozta azt a jágert, aki öt tarka kopót hozott neki, és 4 forintot adott egy kopóhozó parasztnak; a vizslák gyógyításáért pedig 2 forintot fizetett.48 A kedvenc kutyája, „Róland” éjszaka mindig a fejedelem ágya mellett aludt. Amikor a délutáni pihenőjét tartotta, a kutya vigyázott, hogy ne zavarja meg senki a fejedelem nyugalmát.49 Amikor Roland 1709 augusztusának végén elpusztult, „ő felsége úgy szánta, hogy meg nem mondhatni”.50 Bethlen Miklósnak - amíg a szülői házban lakott - nem volt saját kutyája és hozzá saját pecére: „Az atyámtól külön ebem s peczérem sem volt addig, minthogy külön sem laktam, hanem egy pár igen szép és jó Armás és Talpas nevű agaram, vizslám, pudlim...”.51 Hajtás és kopózás A szórakozás - illetve a reprezentáció - és a katonai funkció a nagy udvari, hajtásos vadászatokon kapcsolódott össze. A hajtások hatalmas szervező munkát igényeltek. Az is szemlélteti ezt, amikor 1707 februárjában II. Rákóczi Ferencet Lubomirska hercegnő meglátogatta Munkácson.52 Tiszteletére és szórakoztatására több nagy vadászatot tartottak Munkács, Ungvár és Kassa környékén. Amíg a vendégeknek ez szórakozás volt, addig a vadászszemélyzetnek és a hajtásra kirendelt jobbágyoknak csupán munka. Szalárdi János krónikájában is egy nagyszabású udvari vadászatról olvashatunk I. Rákóczi György idejéből, amely szintén szemléletesen mutatja be, miként zajlott le egy ilyen vadászat: „...A szörnyű erdők meghajtására sok helyekben a maga kopói (noha ollyak három s négy nagy seregekkel egynéhány százan volnának) tizedrészére sem érkeznének; főképpen Erdélyben, kétszáz, háromszáz parasztságot is s többet is hajtani felvesznek, és az erdőket szélben vevén iszonyú kiáltással úgy űzik, kergetik, hajtják vala a szegény különb-különb vadakat az elejekbe vetett hálóba, maga 47 Munkácsi leltárak s udvartartási iratok (1680-1701). Közli Thaly Kálmán. In: Magyar Történelmi Tár (1900) 384. 48 Rákóczi munkácsi kastélyában az 1701-ben lefoglalt ingó értékek lajstromában, öt nagyobb és 17 kisebb kutyát írtak össze és foglaltak le. Thaly a nagyobb kutyákat „chiens courants”-nak, a kisebbeket kopóknak írta. Uo. 49 Beniczky, 230. 50 Fogarassy István Körössy Györgynek. 1709. augusztus 30. A munkácsi kastély. A levélből részeket idézi: Thaly Kálmán: A hazai képzőművészet, műipar, nemzeti viselet, fegyvergyártás, és háztartás történetéhez II. Rákóczi Ferencz udvarában és korában. (1706-1711) Harmadik közlemény. In: Magyar Történelmi Tár (1883) 188. 51 Bethlen, 501. 52 II. Rákóczi Ferenc emlékiratai a magyarországi háborúról 1703-tól annak végéig. Budapest 2004. 187. 15
