Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kerényi-Nagy Viktor: Pillanatképek a városligeti Széchenyi-sziget kerttörténetéből és lehetséges fejlesztési irányai
li oldalon már az épület magasságával vetekedő platán nő,33 a szobrot a platánok mellett szomorúfüzek (Salix babylonicá), illetve a tó közelében összefüggő cserjések vették körbe34 (1907). A Tavi sétányhoz kapcsolódó tahidnak 1913-ban nyoma sem volt, a sziget szélét égerek (Alnus glutinosa) nőtték be.35 Megjegyzendő, hogy a mai Vajdahunyadvár (sétány) közepén, szemben a Hidaskapuval, az Anonymus szobor és a barokk épület között félúton szintén állt egy ilyen terebélyes platán,36 melyet az út építésekor, 1906 körül vágtak ki.37 A barokk épület újjáépítése után a főbejárat előtti lépcsők közvetlen közelében egynyári virágágyakat alakítottak ki, illetve az épület előtt már részben gyepesítve, részben cserjésítvc lett38 1916-ban: jukka (Yucca filamentosa) és oszlopos tiszafák (Taxus baccata) mellett fenyő (Pinus sp.) is telepítve lett, az épület falára vadszőlö (Parthenocyssus tricuspidata) fut. Jelentős változás 1959-ben39 következik be, a tiszafák jelentős részét eltávolítják, helyükre hortenzia (Hydrangea macrophylla) foltok kerülnek néhány meghatározhatatlan lombhullató fával, az összekötő épület erkélye előtt azonban a megmaradó tiszafák már ekkor jelentős méretűek. A múzeum főbejárata mellé 198040 előtt pár évvel telepítették a ma már igen nagyméretű magyalt (Ilex aquifolia, 14VL214: 067), de az épület előtt még mindig nem voltak tiszafák, csak az összekötő épület erkélye előtti 1916-ban telepítettek magasodnak. Reneszánsz épület Már 1896-ban igen dúsan fás része ez a Történelmi Épületegyüttesnek, a „sárga híd” városligeti oldalánál felfedezhetünk évelőkkel gazdagon beültetett sziklakertet, a hídfőnél fiatal, mintegy 1,5—2 m magas tiszafa-csoportot (Taxus baccata), míg a Széchenyi-szigeten kocsányos tölgy (Quercus robur), fekete nyárfák (Populus nigra), jegenyenyár (Populus nigra ’Italica’), japán akácok (Sophora japonica), szilfák (Ulmus spp.)41 állnak. Az épület közvetlen közelében ma is megtalálható (14VL213: 024) papírcperfa (Broussonetiapapyifera) még fiatal, egészséges42 volt. A központi facsoportot földutak kerülik körbe a lankásan tóba futó part mentén. A tó felől két ovális virágágy látható, a tószegély, de a fák alatt is szépen fejlett, 33Klösz György felvétele, 1896. Lj: HU.BFL.XV.19.d.l.01.028 34 Schoch Frigyes felvétele, 1907. Fp. ksz: 27704 35 Németh Tamás felvétele, 1916. Fp, ksz: 59126 36Klösz György felvétele, 1896. Lj: HU.BFL.XV.19.d. 1.01.023 37 http://www.huszadikszazad.hu/1906-majus/gazdasag/kerteszeti-kiallitas-budapesten 311 Urai Dezső felvétele, 1916. Fp, ksz: 59059 39Fp, 1959. Fp, ksz: 00873 40 Fp, 1980. Fp, ksz: 39165, 39163 41 Klösz György felvétele, 1896, Lj: HU.BFL.XV. 19.d. 1.09.041; Kurutz Márton, 1906, Fp, ksz: 27955; Privát Fotó és Film Archívum-Urbach gyűjtemény, 1930, Fp, ksz: 20282, 20283; 42 Klösz György felvétele, 1896, Lj: HU.BFL.XV. 19.d. 1.09.041 97
