Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kerényi-Nagy Viktor: Pillanatképek a városligeti Széchenyi-sziget kerttörténetéből és lehetséges fejlesztési irányai
Eredmények Jelentős, az egész Városliget mikroklímáját befolyásoló tényező a tó cölöpös, fafonatos és gyepesített szegélyének több szakaszban (1907-19676) betonra történő cseréje, hiszen az elszivárgó víz jótékonyan hatott a park egészére. A tó szigetelésének elsődleges oka a korcsolyázáshoz szükséges minőségű jég7 biztosítása volt, a munkálatokat kezdetben csak a korcsolyázásra szánt részen végezte el a Budapesti Korcsolyázó Egylet, majd vállalták az egész tó körbebetonozását azzal a megkötéssel, hogy a Vajdahunyadvár mögött természetes medret hagynak (utóbb a tó egésze be lett betonozva). A fényképek tanúsága szerint 1952-55 között a gótikus épület körül szigetelték a tómedret, majd 1962 és 1967 között a tó külső ívét, legvégül pedig a Széchenyi-sziget Tavi sétány felőli csatornáját.8 A Széchenyi-sziget zöldfelülete esetleges, intenzív díszpark kialakítás a Hidaskapuhoz vezető részen volt a Budapesti Kertészeti Kiállítás9 alkalmából szép virágágyi kiültetéssel, de ez a Széchenyi-szigetre (főleg a belső részére) nem terjedt ki. Kínzótorony — román épület — Jáki kápolna Az 1896 körüli időszakban semmiféle parkosítás nem látható. Olykor-olykor egy-egy fa, vagy kisebb növénykiállítás felfedezhető, de ezek esetlegesek, nem tervszernek, általában az eredeti vegetációból (Populus xcanescens, P. nigra, Alnus glutinosa, Quercus robur, Ulmus laevis) maradnak hátra. A román épület felől egy igen terebélyes, tojásdad lombkoronájú fa két feketenyár (Populus nigra) korona-összenövéséből10 11 12 alakult ki. A Kínzótorony boltíves oldala előtt mintegy 8-10 m magas platán (.Platanus hispanica) látható. Ezeket a fákat 1940" előtt pár évvel vágták ki, amikor a Kínzótorony boltíves kapuját kibontották. A torony és a román épület által határolt területen zúzottkő sétálót, gyepesített ágyásszegélyeket alakítottak ki alacsony és dróttal összekötött oszlopokkal elkerítve, cserjefoltokat, fenyőkkel (Pinus), jukkákkal (Yukka filamentosa) és japán liliomfával (.Magnolia kobus). Az egész növénykiültetést felszámolták 1959-ben,'2 a területet 6Thaly Tibor: A 200 éves Városliget. Gondolat Kiadó, Bp. 1958. 91-92.; Fp, 1937, Fp, ksz: 20707; Romák Éva felvétele, 1938, Fp, ksz: 74924; Eperjesi Gyula felvétele, 1952, Fp, ksz: 46161; Berkó Pál, 1955, Fp, ksz: 79159; Pálinkás Zsolt felvétele, 1967, Fp, ksz: 31619 7Thaly T.: A 200 éves Városliget. Gondolat Kiadó, Bp. 1958. 92. “Eperjesi Gyula, 1952, Fp, ksz: 46143; Mohi József felvétele, 1955, Fp, ksz: 13272; Lencse Zoltán felvétele, 1962, Fp, ksz: 61191 9 http://www.huszadikszazad.hu/1906-majus/gazdasag/kerteszeti-kiallitas-budapesten “Klösz György felvétele, 1885, Levéltári jelzet (továbbiakban Lj.): HU.BFL.XV.19.d. 1.09.005, 19.d. 1.01.027, 19.d. 1.09.093, 19.d.l .01.023 11 Góg Emese felvétele, 1940, Fp, ksz: 56819 12Nagy Gyula felvétele, 1959, Fp, ksz: 51650; Fp, 1959, Fp, ksz: 00873 94
