Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kerényi-Nagy Viktor: Pillanatképek a városligeti Széchenyi-sziget kerttörténetéből és lehetséges fejlesztési irányai
nagyrészt gyepesítették, majd az Auditórium közvetlen szélére cserjesávot telepítettek. Ez az állapot azonban csak bö egy évtizedig13 állt fenn. A terület mai képe az 1980-as14 5 években alakult ki, ekkor telepítették el a ma már nagytermetű babérmeggyet (Prunus laurocerasus), a duglászfenyőket (Pseudotsuga meziesii, 14VL214: 088, 089), a tiszafát (Taxus baccata, 14VL214: 083), a Himalájái selyemfenyőket (Pinus wallichiana, 14VL214: 084, 085, 086), a vénicszilt (Ulmus laevis 14VL214: 082) és a fehér eperfát (Morus alba, 14VL214: 087); utóbbi kettő akár szél, vagy madár útján is megtelepedhetett. Az épületeket behálózó vadszölő (Parthenocyssus tricuspidata) 1896-os1' telepítésű, a ’30-as évekre már benőtte16 az épületet, melyet 1965-ben az épületek jelentős részéről17 eltávolítanak. A Jaki kápolnát elkezdte (1928) benőni a kerengőről átterjedő repkény vadszőlő (Parthenocyssis tricuspidata), mig a béléses kapu két oldalán lévő virágágyásban keleti tuják (Thuja orientalis), egynyáriakkal közösen kerti kánnák (Canna X generalis) nőttek,18 majd az egynyáriak helyére cserjéket és jukkát (Yucca filamentosa) ültettek19 (1929). A Jáki kápolna sarkán ekkor már kb. 15—20 év körüli volt a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum),20 mely egy szélvihar áldozata21 22 lett az ezredforduló táján. Kerengő A román épületben található kerengő növényzete 1896-ban gyér, közepén hársfa (Tilia) áll, melynek törzsét borostyán (Hedera helix) futja be,;: kivágásának időpontja ismeretlen. Mai képét a vadszőlő és invazív, zoochor módon terjedő ir borostyán (Hedera hibernica) határozza meg. Dr. Nagy Ágota Szabó Lászlóval a 1990-es évek végén a Kőbánya-Kispest vasútállomás mögötti elvadult területről kis télizöldet (Vinca minor) telepített át, 2016-ban rózsát és liliomot (Lilum candidum) ültetett. Legértékesebb és legkülönlegesebb növényfaj az ismeretlen eredetű sarlós babérpáfrány (Cyrtomium falcatum), melynek szabadföldi kiültetése országosan is ritka. 13 Lencse Zoltán felvétele, 1969, Fp, ksz: 60778 14 Für Lajos - Szabó Lóránd: Budapest, Vajdahunyadvár. Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, Bp. 1986. 4. l5Klösz György felvétele, 1896, Lj. HU.BFL.XV. 19,d. 1.01.027 "’Fp, 1927, Fp, ksz: 20702; Erky-Nagy Tibor felvétele, Fp. 1935. ksz: 76655 17 Varga János felvétele, 1965. Fp, ksz: 18 Fp, 1928, Fp, ksz: 13154 19 Vajkai Aurél felvétele, 1929. Fp, ksz: 93890 211 Klösz György felvétele, 1896. Lj: HU.BFL.XV. 19.d. 1.01.023 21 ex verbis Nagy Ágota 22Klösz György felvétele, 1896. Lj: HU.BFL.XV. 19.d. 1.01.024 95 I
