Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Fehér György: Darányi Ignác, az agrárpolitikus
Darányi Ignác, az agrárpolitikus1 Fehér György Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc utáni konszolidációt követően létrejövő Osztrák-Magyar Monarchia közel félévszázados békés fejlődés, társadalmi és gazdasági felzárkózás esélyét kínálta a magyar királyság területén élők számára. A nemesi kiváltságokon nyugvó, a piaci versenyt lényegében kizáró fejlődési modell helyét fokozatosan átvette a polgári állam- és gazdasági berendezkedés, annak minden erényével és hibájával. Az így kialakult rendszer az élet nagyon sok területén átírta a korábbi, esetenként több évszázadra visszamenő szabályokat, beidegződéseket. Fokozatosan veszítettek jelentőségükből a születési kiváltságon alapuló politikai vagy gazdasági előnyök, helyébe a társadalmi mobilitásra épülő versenyszellem lépett, ami erősen felértékelte a szakértelem jelentőségét. A kompetencia nélkülözhetetlen velejárója lett a gazdaság világának, de 1867-et követően az igazgatás különböző szintjei is mind több egy-egy területen alapos tudással rendelkező szakemberre tartottak igényt. Innentől már csak egy lépés, hogy a közéletben is megjelenjen - a mai köznyelvben - szakpolitikusoknak nevezett, politikai pártokhoz köthető személyek egyre bővülő tábora. Közülük néhányan a politika legmagasabb pozíciójáig eljutottak, a miniszteri, de akár a miniszterelnöki bársonyszékig is. Csak néhány név emlékeztetőül: Baross Károly közlekedési szakemberből lett miniszter, de említhetném Széli Kálmánt és Wekerle Sándort is, akik a pénzügyek kiváló ismerőjéből miniszterek, sőt miniszterelnökök lettek. Ebbe a sorba illeszthető Darányi Ignác pályája is, aki agrárpolitikusból a magyar történelem leghosszabb hivatali idejét betöltő agrárminisztere lett, aki két ciklusban - 1895-1903 és 1906-1910 között -, közel tizenkét éven át, négy kormányban töltötte be ezt a tisztséget. Sőt, kormányzati szerepvállalásának megszűnése után még 1921 -ig az egyik legnagyobb befolyással rendelkező érdekvédelmi szervezet, a Magyar Gazdaszövetség elnöki funkcióját is ellátta. Darányi azonban nemcsak politikus, de egyben birtokos gazdálkodó is volt, akinek több mint 5000 kát. holdat kitevő földbirtokán színvonalas termelés folyt. 1 1A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapításának 120. évfordulója alkalmából rendezett konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. 7
