Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Takáts Rózsa: Róth Miksa üvegművész működése a budapesti Vajdahunyadvárban
I A könyvtárrá alakítás azonban húzódott, és Saárossy Kapcllcr Ferenc48 1910. december 31-én lejárt igazgatói megbízása után Radisics Györgyöt49 nevezték ki 1911. január 1-től a múzeum élére, aki rögtön működése elején kezdeményezte, hogy az eddigi román épülettel kapcsolatos elképzeléseken módosítsanak, illetve a múzeum belső berendezésére vonatkozóan átfogó tervet adott be Pro memoria címen. Ebben a Jáki kápolnáról így írt: „Méltóztassék eltekinteni azon tervbe vett szándéktól, hogy a jaáki egyház templomát kis mértékű másolatban feltüntető kápolna, mely a román stylü csoport főépületét képezi, könyvtárrá alakíttassák át, illetve rendeztessék be. Először, mert a Saárossy Kapeller tanácsos úr lakását képező helyiség nemcsak jelenlegi könyvtárunk befogadására bőségesen elegendő, s a további gyarapodásnak is helyet biztosít, és olvasó helyiséget is nyújt, hanem mert az úgynevezett jaáki templom teljesen alkalmatlan arra, hogy könyvtárrá rendeztessék be. [...] építészeti stylusából kifolyólag lőrésszerű ablakokkal lévén ellátva, olvasásra használhatatlanul sötét, ennélfogva a költséges világítás és [...] a templom magasságára való tekintettel a fűtés is számottevő kiadást okozna. [...] Végre adassék át az úgynevezett jaáki templom egyedül lehetséges hivatásának, azaz szenteltessék fel templommá. Ezen utolsó javaslatom támogatására azt hozom fel, hogy egy templomi épület természetszerűleg csak templomi célokra szolgálhat. [...] De egy közszükséglet nyerne kielégítést javaslatom elfogadása esetén, mert a városliget úgy télen, főként pedig nyáron nagy számú család által van lakva, holott pedig a legközelebbi templomok egyike a távoli Hermina kápolna, a másik két templom pedig a nem kevésbé távoli VI. és VII. kerületi templomok”.50 A román épület „bebútorozására”, azaz belső berendezésére Györgyi Dénes51 és Kosch [Kós] Károly52 neve először Alpár Ignác határozott javaslata alapján merült fel,53 majd 1910 végén úgy kapták a megbízást (még Saárossy Kapeller Ferenc elképzelése szerint, 1910. november 22-én velük megkötött szerződés-48 Saárossy-Kapeller Ferenc (Kassa, 1850. szept. 19. - Budapest, 1918. nov. 24.), méhészeti szakíró, miniszteri tanácsos. Jogi tanulmányait Kassán végezte 1871-1873-ban, utána 1873-1874- ben a magyaróvári gazdasági akadémián tanult. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1876-tól a pénzügyminisztériumban, 1879-től a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban fogalmazó, majd 1902-től miniszteri osztálytanácsos. Nagy érdemeket szerzett a gödöllői állami méhészeti gazdaság megszervezésében. 1904. január 1-től volt a múzeum igazgatója. Egészségének megromlása miatt kérte nyugdíjazását és 1910. december 31-én nyugalomba vonult. 49Radisics György (Temesvár, 1859. március 26. Budapest, 1931. november 27.), miniszteri tanácsos, 1911. január 1-től 1918. december 31-ig volt a M. kir. Mezőgazdasági Múzeum igazgatója. 50MMgMK, MD. TI. 969/23. lelt. sz. 51 Györgyi Dénes (Budapest, 1886. április 25. - Balatonalmádi, 1961. november 22.), magyar építész, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja. Az Iparművészeti Főiskola rektora 1943-ban. Életéről részletesen lásd a Művészgenerációk honlapot és online adatbázist. 52 Kós Károly (eredetileg Kosch) (Temesvár, 1883. december 16. - Kolozsvár, 1977. augusztus 25.), magyar építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus. 53 MMgMK, MD. TI. 1006/1909. ikt. sz. 33
