Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Takáts Rózsa: Róth Miksa üvegművész működése a budapesti Vajdahunyadvárban
sei),54 hogy a Jáki kápolnát könyvtárrá kell alakítani, de már erre válaszul, 1911. június 9-cn kelt levelükben kifejtették ezzel kapcsolatos aggályaikat. „A román épület könyvtár céljára átengedett templomában a múzeumnak jelenleg 18 000 kötetet képező könyvállományát elhelyezni lehetetlenség, mivel a könyvszekrények elhelyezésére alkalmas felület oly kevésnek bizonyult”, hogy az egész boltváll magasságáig felépített szekrényekben is ennek az állománynak maximum a fele fér el, olvasóknak szükséges férőhely pedig csak 18 fő számára alakítható ki.55 Györgyi Dénes és Kós Károly előterjesztése a román épület egyéb berendezéseit is érintette, melyeknek tervezése és kialakítása folyamatosan történt. A Jáki kápolna használatbavételével kapcsolatosan 1913-ban lendültek meg az események, mert ekkor Várady Lipót56 győri püspök, mint a Szent László Társulat egyházi elnöke — a már korábban a múzeum vezetésével folytatott levelezések eredményeképpen - teljes vállszélességgel a templom felszentelése mellé állt és felterjesztést írt 1913. május 23-án Serényi Béla gróf földművelésügyi miniszternek,57 hogy mielőtt a hercegprímáshoz támogatásért folyamodna, az ő beleegyezését kérje. A templom felszenteléséhez szükséges belső berendezést illetően Alpár Ignáccal is kapcsolatba léptek, hogy támogassa az ügyet. Amint írta Várady győri püspök 1913. május 24-i levelében: „Jelenleg az a bizonyos cikk volna kívánatos a Pester Lloydban, amire felkérem méltóságodat, kezeskednék a jó Alpár úrból kiszorítani”. Ugyanitt említette, hogy kedvező esetben „megmutatnék egy oltárt, mely azonnal rendelkezésre állna”.58 Akadályt képezett az a tény, hogy a fővárossal még 1902-ben megkötött használatbavételi engedély a múzeum területének gyakorlatilag ingyenes átengedése fejében olyan kikötéssel élt, hogy az épületeket csak múzeumi célra szabad felhasználni. Ennek az akadálynak az elhárítását Kollányi Ferenc,59 1911-től már nagyváradi kanonok, sajtóban közzétett támogató írásai és tárgyalásai is segítették. Végül 54MMgMK, MD. TI. 1537/137. lelt. sz. 55MMgMK, MD. TI. 1537/130. lelt. sz. “Várady Lipót Árpád (Temesvár, 1865. június 18. - Kalocsa, 1923. február 18.), római katolikus püspök, kalocsai érsek, teológiai doktor, egyházi író. 1911-től győri püspök, majd 1916-tól kalocsai érsek. 57MMgMK, MD. TI. 358/1913. ikt. sz. - 1564/14. lelt. sz. 58MMgMK, MD. TI. 1543/53. lelt. sz. “Kollányi Ferenc (Szentpéter, 1863. április 29. - Budapest, 1933. május 1.) 1885-ben szentelték pappá. 1893-ban és 1897-ben a Magyar Történeti Intézet tagjaként Rómában és más olasz városokban végzett történeti kutatásokat. 1885-től Rimócon, 1887-től Ipolyságon, 1888-tól Esztergomban volt segédlelkész. 1893-1906 között a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának őreként, 1902-től igazgató őreként dolgozott. 1906-ban a hiteleshelyek levéltárainak országos főfelügyelőjévé nevezték ki. 1911-től a Magyar Nemzeti Múzeum tiszteletbeli osztályigazgatója. 1902-től jáki apát, 1907-től pápai prelátus, 1911-től nagyváradi kanonok. Tudományos munkássága ekkor félbeszakadt, ezután a káptalan gazdasági ügyeivel foglalkozott. 1902-1911 -ben a Magyar Könyvszemle szerkesztését látta el. Fő kutatási területét a magyar egyháztörténet jelentette. A Szent István Akadémia 1916-ban emelte rendes tagjai közé. (Magyar Életrajzi Lexikon és Múlt-kor történelmi portál 2009. máj. 25.) 34
