Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Takáts Rózsa: Róth Miksa üvegművész működése a budapesti Vajdahunyadvárban

- címeres ablakai közül leginkább az tűnik fel, amely egy Hunyadi-korabeli va­dászjelenetet ábrázol; korhű jelmezes alakjai az üvegfestmény hatását hatásosan kiegészítik.44 A főlépcső nagy rózsaablaka Magyarország címeréből vett motívu­mokkal és Szt. Istvánnak két párductól tartott koronájával rendkívül színpompás képet ad. Vajda-Hunyad lovagtermének a tóra nyíló ablakai annyiból érdekesek, mert dacára, hogy dús üvegfestészeti dísszel vannak ellátva, mégis olyan a terve­zett megoldása, hogy rajtuk akadálytalanul élvezhetjük a tó festői szépségét”.45 A Jáki kápolna felszentelése és a ma is látható, hiteles Róth-féle ablakok A máig hitelesen fennmaradt Róth ablakok az 1915-ben felszentelt Jáki kápolnát díszítik. A kápolna jobb hajójában az Árpád-házi magyar női szenteket ábrázo­ló Róth-féle ólmozott üvegablakok felirataik szerint: „Boldog Kinga, Árpádházi Boldfog] Ágnes, Magyarországi Szent Erzsébet [glóriájában a felirat] és Boldog Margit” attribútumaikkal együtt szerepelnek. (1943 és 1999 között mindnyájukat szentté avatták.) Ugyanitt látható a Pietrelcinai Szent Pio és Szent Maximilian Kolbe tiszteletére szentelt mellékoltár fölött egy dúsan díszített kis körablak is. Az oltár mögötti apszis három üvegablaka közül a középső a legdíszesebb. A lo­ván ülő Szent László királyt (a kápolna védőszentjét) jeleníti meg, akit egy bő ruhás nö vagy apród térden állva köszönt. Mindegyiket Róth Miksa készítette, megtalálható rajtuk jellegzetes (ЯМК) monogramja. Alábbiakban a források alap­ján ezek történetét fejtjük ki. A román épület múzeumi célra történő felhasználására több elképzelés is szü­letett, így már 1908. december 26-án Paikert Alajos a könyvtárépületként hasz­nosítandó kápolna berendezését terjesztette elő, melyben még az olvasóasztalok és az elhelyezendő könyvszekrények helyét is megjelölte.46 A használatbavétel elmaradt. Még 1909-ben is Saárossy Kapeller Ferenc felterjesztésében-melyben jelezte, hogy a berendezési munkálatokra az 1908. és 1909. évi költségvetésben összesen 50 000 koronát biztosított a miniszteriális szaktárca, 1910-re pedig még 30 000 koronát pótlólag előirányozni kért - arról írt, hogy „a könyvtár anyagai ezidőszerint a múzeum több kis helyiségében rendezetlen állapotban” szétszórva vannak.47 44 Az ablak ábrájának vékony lapra rajzolt, színezett tervvázlatát a Róth Miksa Emlékház őrzi 99.881.1. lelt. szám alatt. De a korábbi lábjegyzetben említett végleges tervkarton is megvan. Az MMA-Magyar Építészeti Múzeum tulajdona: 71.23.43.5. leltári szám. 45 Magyar Üveg- és Agyagújság (Főszerk. Zsolnay Miklós), IV. évf. 21 (92). szám 1904. novem­ber 1. 1-3. Köszönöm Fényi Tibornak, hogy felhívta figyelmemet e közlésre! 46MMgMK, MD. TI. 1014/1908. ikt. sz.; 970/545. lelt. sz. 47MMgMK, MD. TI. 1537/143. lelt. sz. 32

Next

/
Thumbnails
Contents