Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Takáts Rózsa: Róth Miksa üvegművész működése a budapesti Vajdahunyadvárban

nek lilanyomatú pecsétje.42 A tervrajzokat Alpár Ignác főépítész és Zauner Alajos mérnök (az építkezés miniszteri kirendcltjc) írták alá - azok elfogadásaként s nevük fölött a „M. kir. Mezőgazdasági Museum Építésének Vezetősége” tartal­mú bélyegző lenyomata áll. Ezek a már lekopott cégnyomatú tervek Róth Miksa keze nyomát őrzik, tehát tervezője is, nem csupán kivitelezője volt e műveknek. Az inda- és virágmotivumok jellege, a dús díszítettség és a Róth Miksa Emlék­házban őrzött tervkartonok hasonló kompozíciós jellege alapján e rajzok biztosan Róth Miksától számlázták. Egykorú híradás szerint a gótikus épület gyöngyszemeivé váltak ezek a színes és festett üvegablakok, melyek mai állapota - a költségkímélő restaurálások miatt — alig-alig érzékelteti az eredetiek tompább és mégis harmonikusabb színpompá­ját, melyet csak a rendelkezésünkre álló tervkartonok színvilága alapján tudunk elképzelni. A szakma lapja, a Magyar Üveg- és Agyagújság részletesen leírta a gótikus épületben elkészült ólmozott üvegablakokat. „Legutolsó nagyméretű müve a most befejezés előtt álló Mezőgazdasági Múzeum ablakdísze. Mindnyá­junknak kedves emlékében van még a millenniumi kiállítás történelmi csoportja, melynek geniális tervét Alpár Ignác műépítész készítette. Sokan megsirattuk, mi­kor a kiállítás bezárása után rövid időre lehordták a régi magyar építőművészet remekeinek ezen másolatát. De annál nagyobb örömmel láttuk a földmívelésügyi minisztérium bőkezűségéből romjaiból feltámadni és - a M. kir. Mezőgazdasá­gi Múzeum céljaira berendezve — nemes anyagból újjáépülni. A Mezőgazdasági Múzeum renaissance és barokk-csoportja már a múlt esztendőben elkészült, még a csúcsíves csoport most készült el teljesen. Nincs stílus, amely annyira megkö­vetelné, mint a gót, hogy nagy ablakfelülcteit üvegfestéssel díszítsék. Ez esetben nagy gondot fordítottak a díszítésnek eme részére. Az ezeket megalkotó művész­re ezzel nehéz feladat hárult, mert három fontos körülményt kellett szem előtt tartania. Elsősorban a festett ablakoknak nem volt szabad a muzeális helyiségeket elsötétíteniük, másodszor képük tárgyának némi vonatkozással kellett lennie a termekben kiállított tárgyakkal, anélkül, hogy a gót stíl jegyét megtagadnák, har­madszor ezen ablakoknak a gót stílus különböző periódusainak megfelelően kel­lett készülniük. A festmények java része a XII-XIV. század ízlésének megfelelő, szőnyegszerű kivitelben van megfestve. A főlépcső hatásos öt ablakába például úszó halak vannak stilizálva, az úgynevezett csütörtökhelyi kápolna középabla­kán - ebben a helyiségben az erdészeti tárgyak lesznek elhelyezve - egy jelenetet látunk, amely középkori ruhába öltözött magyarokat ábrázol, amint az erdőt irt­ják.43 Vajda-Hunyad lovagtermének - mely a vadászati kiállításoknak van szánva 42 E hét darab, a gótikus épületszámyba készült tervkartonon kívül még egy darab I. kategóriájú (gazdag üvegfestésű - Vadászjelenetet ábrázoló - MMA-Magyar Építészeti Múzeum 71.23.43.5. leltári számú) és egy darab II. kategóriájú (díszes üvegfestészeti - szőnyegmintás - MMA-Magyar Építészeti Múzeum 71.32.43.4 leltári számú) tervkarton található a Magyar Művészeti Akadémia Magyar Építészeti Múzeumának őrizetében. 43 Ennek az ablaknak a tervkartonja sajnos nincs meg. 31

Next

/
Thumbnails
Contents