Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Takáts Rózsa: Róth Miksa üvegművész működése a budapesti Vajdahunyadvárban

kai kivéve a két figurális ablakokat”.40 A menet közben 27 darabbal - mégpedig a díszesebb kivitelüekkel (lásd később) - megnövelt tételek bizonyára megerőltető műhelymunkát és helyszíni munkát is jelenthettek számára. 1904. november 9-én viszont már a szerződések végleges lezárását rögzítő bejegyzés igazolja, hogy ezekkel is elkészült. „Mai napon az összes vállalkozók részére a munka átadásának igazolása folyó évi nov. 5-i kelettel átadatott”.41

Róth Miksa - két fennmaradt számlája szerint - először 103, majd 130 darab, különböző méretű és kivitelű színes ablakra szerződött a gótikus szárny területén. Ezek között a legdrágábbakat három üvegfestészeti kategóriába sorolta: „gazdag festésű”, „díszes” és „sima üvegfestészeti” kivitelűek. A legszebbek az „olasz-gót” stílusú lépcsőcsamokot (itt látható a rózsaablak is), a Hunyad vármegyei Vajdahunyad várának nagy lovagterem-mását és a Szepes vármegyei csütörtökhelyi Szapolyai [Zápolyaj-kápolna szentélyének kicsinyített másolatát díszítették. Ezeken kívül még hagyományos, „ólomba foglalt mozaik kivitelüeket festett szegélyekkel” és „ólomba foglalt színes katedrái Üvegezésű” ablakokat is készített. Két számlát nyújtott be, egyiket (1.) 1904. október 14-én, a másikat (11.) pedig 1904. november 2-án. Mindegyiken Bohn piros tintás megjegyzése és a tételeknél a teljesítést igazoló pipa-jelzése látható. Sajnos a számla „jel” rovatában megadott számok, melyek feltételezhetően egy Róthnak kiadott tervrajzon jelölt ablakokat jelentettek, nem fejthetők meg, mert a számára átadott tervrajz eddig nem került elő. Az üvegkivitel jelölésénél (I-V. sz.) azonban szerencsés helyzetben vagyunk, mert e kategóriák mindegyikéből maradtak fenn Róth által mintának küldött tervkartonok.

A számlák tanúsága szerint tehát egy hónap leforgása alatt 8260,37 koronával több megrendelést kapott. Ez az építés során felmerülő újabb színes és díszes festett ablakigényre enged következtetni, mely bizonyára az építész, azaz Alpár Ignác - már megszokott - menet közbeni módosítását jelenthette. Az 1. megrendelésben az I. kategóriájú „Gazdag üvegfestésű” rózsaablakon kívül, csak 5 db „Díszes üvegfestészeti” kivitelű ablakot rendeltek, a 2.-ban már ugyanebben a kategóriában 14 kisebb-nagyobb ablak szerepel. A III. kategóriájú „Üvegfestészeti kivitelű” ablakok mennyiségét pedig 17-ről 35-re (ajtók festett üvegeivel együtt) növelték, tehát a gótikus épület megjelenése ezzel a plusz 27 díszesebb ablakkal gazdagodott és színesedett. A IV. és V. kategóriájú ablakok változatlan mennyiségüek és elhelyezésűek voltak.

Róth Miksa jól látható cégjelzésével (a tervkarton bal felső sarkában szereplő cégbélyegzővel) a Mezőgazdasági Múzeum négy ablaktervet őriz, de itt-ott nyomokban felismerhető még további három, akvarellel színezett rajzon Róth cégé-40 Feltételezhetően ezek megrendelését szintén pótlólag kapta, mert a számlán I. Gazdagon díszített kategóriában csak egy ablak (a rózsaablak) szerepel. E két „figurális” ablak egyikének meglévő tervkartonja szintén az I.-es, tehát legdíszesebb, legdrágább kategóriát adja meg.

41 MMgMK, MD. T. 638. lelt. sz. M. kir. Mezőgazdasági Múzeum csúcsíves csoport építési naplója 246-256.

30