Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Horváth Tamás - Tóth-Barbalics Veronika - Vincze Petronella: Muzeális könyvek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Archív Gyűjteményében
A szerző könyve sikere nyomán készítette el és jelentette meg (először 1763-ban) két hasonló koncepciójú további kötetét, Fructologia, illetve Dendrologia címen. Az Archív Gyűjteményben a legrégibb orosz nyelvű nyomtatott dokumentumot 1827-ben Szentpéterváron adta közre Nikolaj Scscglov (1793-1831) fizikus, kémikus, botanikus, mezőgazdász. A kiadvány a fizikai, kémiai, természettörténeti és technológiai felfedezéseket bemutató folyóirat 4. kötetének első része.81 A gyűjtemény kiemelten értékes darabja a két botanikai mű, a Plantarum seu stirpium historia és a Nova stirpium adversaria, amelyek egy kötetben jelentek meg 1576-ban Antwerpenben.82 A müvek szerzői Pierre Pena (Petrus Pena) (1535-1600 к.) és Mathias de l’Obel (Matthias Lobelius) (1538-1616). Pena а dél-franciaországi Jouques településen, a flamand származású l’Obel - az akkor Németalföldhöz tartozó - Lille-ben született. Mindketten Montpellier egyetemén végezték orvosi tanulmányaikat, ahol az orvos-botanikai ismereteket a neves Guillaume Rondelet-től (1507-1566) sajátították el. L’Obel és Репа az egyetemi évek alatt barátságot kötött, közösen jártak botanikai gyüjtőutakra is. Professzoruk halála után, 1566-ban Londonba költöztek, ahová vitték magukkal gyűjteményeiket, jegyzeteiket. Korábbi munkáikat rendszerezve és angliai gyűjtésekkel kiegészítve írták meg, majd Thomas Purfoot83 nyomdájában 1570-ben kiadták a Stirpium adversaria nova című botanikai müvet. A mű megjelenése után l’Obel tovább folytatta botanikai kutatásait, Репа viszont, Franciaországba visszatérve, a párizsi királyi udvarban folytatott orvosi gyakorlatot, botanikai munkát már nem végzett. L’Obel Antwerpenben I. Vilmos orániai herceg mellett 1584-ig, majd néhány évig Middelbourgban orvosként praktizált. 1590-től élete végéig I. Jakab angol király mellett, mint botanikus működött. Mindvégig végzett botanikai munkát, amelyeket rendszeresen megjelentetett.84 A gyűjteményünkben őrzött kötet első felében l’Obel munkája a Plantarum, seu, Stirpium Historia cui annexum est adversariorum volumen található (4. kép). A herbárium latin nyelven íródott, de a mutatóban a növénynevek a latin mellett franciául, németül és angolul is feltüntetésre kerültek. A német és angol nyelvű nevek gótikus betűtípussal szedettek. L’Obel munkája tudománytörténeti jelentőségű, amennyiben elsőként ismertet a mai nevezéktan szerint több növényfajt. L’Obel müvében arra törekedett, hogy a növényeket ne gyógyászati hasznosításuk (mint korábbi növénytani munkák szerzői általában tették), hanem a levélformák és más alaktani tulajdonságaik alapján rendszerezze, ezért a botanikatörténet mérföldkőnek te81 UkazateP otkrytij po fizik”, himii, estestvennoj istorii i tehnologii. Tom” ceteryj, cast pervä. Izdavaemyj Nikolaem” Seglovym”. Sanktpeterburg” 1827. (C 18740). 82 Plantaram seu stirpium historia Mathiae de Lobéi. Antverpiae 1576.; Nova stirpium adversaria ... auctoribus Petro Pena et Mathia de Lobel. Antverpiae 1576. (A 23). 83 David McKitterick: A history of Cambridge University Press. Cambridge, 1992. 418. 84Édouard Morren: Mathias de l’Obel, sa vie et ses oeuvres, 1538-1616. Liége 1875. (Extrait du Bulletin de la Fédération des sociétés d>horticulture de Belgique) 1-25. 274
