Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Takáts Rózsa: Róth Miksa üvegművész működése a budapesti Vajdahunyadvárban
„Sancta Elisabeta - 0[ra] P[ro] N[obis]”. Ennek az ólmozott üvegablaknak a gyönyörűen színezett, Róth szignójával ellátott, eredeti, kéziratos tervkartonja is fennmaradt.21 Szent Erzsébet (és Szent Ferenc) alakja még egyszer feltűnik a román épületben, ugyanis I. Ferenc József uralkodónak és feleségének, Erzsébetnek a védszentjei voltak. így volt lehetséges, hogy a - magyarországi előképek híján — francia korai bencés kolostorok mintájára, a jáki templom motívumainak felhasználásával szabadon komponált ún. keresztfolyosó (kerengő) külső homlokzatán a bélletes árkádsor tetején lévő attikafal rizalitjain Assisi Szent Ferenc és a később ferences világi rendbe lépett Szent Erzsébet szobrai álltak. A kolostorudvart övező keresztfolyosót ekkor még nem zárta el a várudvar felől vasrácsozat. A Jáki kápolna apszisának még egy festett ablakáról csupán annyi információnk van, amennyit — enyhén negatív előjellel — Csizik Gyula jegyzett meg Az üvegfestés című írásában22 Szent István, Szent Erzsébet és Szent Imre ábrázolására vonatkozóan: „stílus tekintetében van némi kifogásunk [...] ide a román művészet 13. századi jellegű ólmozott üvegablakai kellettek volna, és nem modem rajzó és felfogású festett alakosak”. Tehát a fentebb említett Szent István és Szent Erzsébet ábrázolásokon kívül szerepelt a kápolna szentély részében Szent Imre alakja is. Az 1896. június 20-án megalapított M. kir. Mezőgazdasági Múzeum a millenniumi épületben történt berendezkedése során már 1897 tavaszán biztosíttatta a díszes üvegablakokat, s tisztázta azok tulajdonjogát. A megállapodások értelmében az üvegfestő vállalkozások (Róth Miksa, Forgó és Társa) engedélyezték ezeknek helyükön maradását, de tulajdonjogukat fenntartották a müvekre.23 Ekkor még nem számoltak a kiállítási épületek rohamos állagromlásával, ami már 1899-ben a gótikus és reneszánsz épületek lebontásához vezetett. Ekkor a román épületcsoportot a Jáki kápolnával együtt kiállítási térré alakították, ahol több ízben felmerült az itteni fény és a világosság szükségességének kérdése, ezért már 1899 márciusától folyamatosan kérték Róth Miksát a színes ablakok cseréjére.24 1900. október 28-án jelentették a minisztériumnak (és ismerték el egy Róth Miksának szóló levélben is), hogy „az üvegfestmények kicserélése megtörtént”.25 21 Róth Miksa: Szent Erzsébet. Tervkarton a milleniumi kiállítás román részéhez. 1896. Magántulajdonban. Fényi Tibort illeti köszönet a tervkarton felkutatásáért! 22 Csizik Gyula: Az üvegfestés. In: Az iparművészet 1896-ban. Millenniumi emlékkönyv. Ráth György - Györgyi Kálmán (szerk.), 1897. 185-187. Ugyanitt említi Csizik, hogy a kápolna oldalhajójának négy nagy üvegablakán az Ezredéves kiállítás idején Róth Miksa a négy evangélista (Máté, Márk, Lukács, János) alakját jelenítette meg. 23 MMgMK, MD. TI. 107, 111/1897. ikt. sz. (Forgó és Tsa); 106, 150/1897. ikt. sz. (Róth Miksa) 24MMgMK, MD. TI. 219, 338, 874, 1201,1267/1899. ikt. sz.; 163, 391,805, 1160/1900. ikt. sz. 25 MMgMK, MD. TI. 1237, 1238/1900. ikt. sz. 26
