Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kónya Annamária: Földesúri gazdálkodás Zemplén és Ung vármegyékben a 18. században Homonna, Nagymihály és Szobránc példáján
A század végén nagymértékben a bérbeadás része volt a mezővárosban a föld és a házak is. A mezőgazdasági föld bérbeadásából az 1760-as években 540 rajnai forintjövedelem származott, míg a házbérletekből 902 rajnai forint haszon volt.71 A kisebb föld vagy ház bérlőinek száma viszonylag nagy volt. 1770-ben a mezővárosban élt 3572 73 és 1791-ben már 40” személy. Ezek a bérlők, hasonlóképpen, mint a malombérlők, nem voltak zsidók, és viszonylag kis adókat fizettek. Gyakran voltak köztük zsellérek vagy bevándorlók, akiknek az uraság elosztotta a közösen használt mezőket, réteket és legelőket. A bérbe kiadott föld, illetve házak számát nem lehet pontosan meghatározni, mivel az összeírások nem tartalmazzák a földesúri (allodiális) vagyont, csak az úrbérit. Nem kis összegek jutottak az uraságnak a vámból. A Sztárayak földesúri jogból szedtek vámot hét, a mezővárosban megrendezett éves vásárból, szintén vámot szedtek a Labore folyón át vezető híd használatáért is.74 A vásárvámból kb. 500 forint haszon volt.75 A hídvámot főleg a jobbágyok és kereskedők fizették, akik árut hoztak eladásra a vásárokra. A híd fenntartását a jobbágyok biztosították robot formájában, ami egy évben 6 nap munkát tett ki fogattal.76 Szobránc Összehasonlítva Homonnával vagy Nagymihályal, Szobránc egy kisebb mezőváros volt, mely messziről sem érte el a szomszédos Ungvár fontosságát. Már a 16. század folyamán léteztek Szobráncon egyes gazdasági épületek, melyek az uraság használatában voltak. Ilyen volt a malom és a kocsma Szobránci János tulajdonában a 16. század közepén. A vízimalomnak két malomkereke volt, a kocsma a mezőváros közepén helyezkedett el. A földesurak már ebben az időben egy földdarabbal a majorságban adták ki bérbe. 1579. évben a bérlője Szabó János volt.77 Az utolsó Habsburg-ellenes felkelés és a pestisjárvány a 18. század elején nagyon negativ hatással volt, és Szobránc mély gazdasági visszaesését okozta. Az 1715-ös országos összeírás szerint abban az időben a mezővárosban két jobbágyháztartás létezett, egyik helyi paraszt volt, a másik más faluból jött. Az összeírás 71 SA Presov, SM, 949: Nagymihály mezőváros összeírása, 1775. 72 SA Presov, SM, 945: Gróf Sztáray Mihály vagyonának összeírása, 1770. 73 MNL BAZML Sátoraljaújhely, IV. A, 1005/d Dicális összeírások: Nagymihály mezőváros öszszeírása, 1791/92. 74 SA Presov, SM, 447: Leirat a kongregációs jegyzőkönyvbő gróf Sztáray Imre jogáról vámot szedni a Labore folyón át vezető hídon, 1775. 75 SA Presov, SM, 949: Nagymihály mezőváros összeírása, 1775. 76 SA Presov, SM, 1403: A nagymihályi jobbágyok panaszai az uraságra és annak hivatalnokaira, 1786. 77 MNL OL Budapest, E 158, 1657, 866. 175
